Ki készít Budapesten családi ház energetikai besorolást?

Családi ház energetikai besorolása – az ingatlan energiahatékonyságának mérőszáma

A családi ház energetikai besorolása egy olyan osztályozási rendszer, amely megmutatja, hogy az épület mennyire hatékony az energiafelhasználás szempontjából. Ez nem csupán egy szám vagy egy betű egy papíron – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta mekkora összeget fogsz kifizetni a fűtésé, a meleg vízért és a szellőzésért. A besorolás alapja a fajlagos primer energiafogyasztás, amely azt fejezi ki, hogy egy négyzetméter alapterületre mennyi energia szükséges az épület üzemeltetéséhez egy év alatt, kilowattórában mérve.

Személyes tapasztalatom szerint a lakók gyakran nem mérik fel, hogy a besorolás milyen közvetlen hatással van az ingatlan értékére és az eladhatóságára is. Ha egy házat szeretnél eladni vagy bérbeadni Magyarországon, az energetikai tanúsítvány szinte azonos szerepet játszik, mint az alaprajz vagy a szobaszám. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy rossz energiahatékonyságú házat kevésre értékelnek, pedig megfelelő felújítások után a besorolás drasztikusan javulhat.

Az energetikai besorolás rendszere: A+++, A++, A+ és az I osztályig

2024-től Magyarországon egy új, egykarakterű energetikai besorolási rendszer van érvényben, amely az A+++tól az I-ig terjedő 12 kategóriát tartalmaz. Ez helyettesítette a régi, kétbetűs rendszert (AA++, AA+, AA, … JJ), amely 2023-ig volt érvényes. A legjobb kategória az A+++, amely az ultrahatékony, megújuló energiaforrásokat hasznosító épületeket jelenti – ezek olyan házak, amelyek akár több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Az A++ és A+ osztályok szintén rendkívül jó energiahatékonyságot képviselnek, míg az A és B kategóriák a modern szint alatt némileg.

Az átlag magyar lakóépületek többnyire a C, D, E kategóriákba esnek, amely azt jelenti, hogy energetikai szempontból nem korszerűek, de nem is extrém pazarlóak. Az F, G kategóriákat már csak az elavult, régi épületek kapják, amelyekben a szigetelés minimális vagy egyáltalán nincs. Az I kategória az abszolút energiapazarló házakat jelenti – ezek az 1960-as évek előtt épített, teljesen szigeteletlen, elavult fűtési rendszerű épületek.

Az energetikai osztályok jellemzése és a rezsiköltségek

Az egyes energetikai besorolások konkrét tartományokat jelölnek az összesített energetikai jellemző százalékos értékei alapján. Az A++ besoroláshoz szükséges, hogy az épület energiafogyasztása a referencia érték 40-60%-a közé essen, ami körülbelül 30-46 kWh/m²/év energiafogyasztást jelent. Ez gyakorlatban azt eredménye, hogy egy 100 négyzetméteres házat működtetni kevesebb, mint 5000 forintba kerül egy hónapban, ha figyelembe vesszük a gáz- és elektromos áramot.

Az összehasonlításhoz: egy I kategóriás ház, amely teljesen szigeteletlen és elavult fűtési rendszerrel működik, havonta akár 15-20 ezer forintot is fogyaszthat ugyanennek a házméretnek az energia költségeire. Ez azt jelenti, hogy az energetikai besorolást javítva a beruházás megtérül pusztán az energiamegtakarításokból öt-hét év alatt. Véleményem szerint az ilyen beruházások az egyik legjövedelmezőbb felújítások, amelyeket egy házakkan meg lehet oldani.

Új építések követelménye 2024 után – minimum A besorolás

2024. január 1-től egy kritikus változás történt a magyar energetikai előírásokban: minden újonnan épülő lakóépületnek legalább az A energetikai besorolást kell elérnie. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények már a tervezési fázisban kötelezővé váltak. Ennek következménye, hogy az olyan épületszerkezetek, mint a vastag hőszigetelés, a háromrétegű üvegezésű ablakok és a korszerű, szabályozható fűtési rendszerek már nem opcionálisak, hanem kötelezőek.

Az érvényes előírás szerint az új épület primer energiafogyasztása nem haladhatja meg a 76 kWh/m²/év értéket. Azonban a tervező és az építtető nem csak ezt a minimális szintet célozza meg – sok új ház az A++, vagy akár A+++ kategóriára is tervezett, ha a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor) integrálva vannak a házba. Volt egy eset amikor egy familia a Bem környékén Budán helyezkedett el egy új építésű A+ besorolású házban, és az első telén körülbelül 60%-kal kevesebbet fizett a fűtésért, mint amivel számoltak az első becsléskor – az oka az volt, hogy az A+ kategória felülmúlta az előzetes várakozásokat a termosztátok és a hőszivattyú önszabályozása miatt.

Az energetikai besorolás és a hitelek, pályázatok kapcsolata

A családi ház energetikai besorolása nem csupán egy ábra – közvetlenül befolyásolja, hogy milyen feltételek mellett és mekkora összeget tudsz majd felvenni hitelt az ingatlanra. A CSOK (családi otthontámogatás), az Otthonfelújítási támogatás és egyéb lakásfelújítási pályázatok mind az energetikai besoroláshoz kötöttek. Például az Otthonfelújítási támogatásban részesülő házak közül azok, amelyek az A vagy B kategóriára javítottak, magasabb támogatást kaphatnak.

Az új lakáshitelek kamatai is kedvezőbbek lehetnek, ha az ingatlan energetikai besorolása jó. Számos bank kínál alacsonyabb kamatú finanszírozást az A vagy jobb kategóriájú lakásokra. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a jó energetikai besorolás nem csupán a rezsi csökkentésében segít, hanem az ingatlan megvásárlásának finanszírozása is olcsóbb lesz.

Az energetikai besorolás javítása – lépcsőzetes megoldások és a tanúsítvány

Ha egy meglévő házad van, amely rosszabb energetikai besorolással bír, mint amilyen szeretnél, több lehetőséged van a javításra. A leghatékonyabb módszerek közé tartozik a külső vagy belső szigetelés, az ablakok cseréje, és az elavult fűtési rendszer modernizálása. Személyes tapasztalatom szerint a fal-szigetelés, az ablak csere és a hőszivattyú beépítése egy D kategóriás házat képes lehet B vagy C kategóriára javítani – ez pedig közel 40%-os rezsi csökkentést eredményezhet.

A napelem beépítése szintén jelentős javulást hozhat az energetikai besorolásban. Az A+, A++ vagy A+++ kategória elérésében a megújuló energiaforrások játszanak kulcsszerepet. Ha egy házad jelenlegi besorolása C vagy D, és egy megfelelő méretű napelem-rendszert telepítesz, az energetikai besorolás legalább B vagy A szintre emelkedhet, függően az összes egyéb felújítás kombinációjától.

Egy háznak akkor van érvényes energetikai tanúsítványa, ha azt egy erre jogosult, szaktanúsítóképzésben részt vett mérnök készítette. A tanúsítvány ötévig érvényes, ezután újat kell készíttetni, ha az ingatlanra vonatkozóan szeretnél akár csak bérleti szerződésben vagy adásvételben hivatkozni rá. A tanúsítványt fel kell jegyeztetetni az Országos Építésügyi Nyilvántartásba, ahol az online is lekérdezhető. A tanúsítvány nem olcsó – egy családi ház energetikai tanúsítványa 20-40 ezer forint között mozoghat, attól függően, hogy milyen részletes számítás szükséges. Azonban az értéke megtérül, mert nélküle nem tudsz házat eladni, bérbeadni, és pályázatokra sem juthatsz hozzá. A tanúsítást jellemzően az eladónak vagy az építtetőnek kell fizetnie.

Budapest kerületei és az energetikai fejlesztések lehetőségei

Budapest egyes kerületei, különösen az V., VI., VII. és VIII. kerületek, ahol régi polgári épületek dominálnak, sok olyan házat tartalmaznak, amelyek D, E vagy még rosszabb energetikai besorolást kapnak. Az I. és II. kerületi budai kerületek, ahol sok régi villa és kétszintes épület található, szintén jellemzően gyengébb energetikai besorolással rendelkeznek. Azonban az elmúlt évek során ezekben a kerületekben nagyobb számú felújítás történt, amelynek során az épületek energetikai besorolása lépcsőzetesen javult. A XIII., XIV. és XV. kerületek panellakásai, bár kevésbé pazarlóak, mint az 1960-as évek előtti házak, még mindig szükség van az A vagy B kategória eléréséhez bizonyos fejlesztésekre – az ablakok cseréjére és a szigetelés javítására. Az olyan kerületek, mint a XVI., XVII., XVIII. és XIX., ahol több családi házas fejlesztési övezet található, több lehetőséget kínálnak új, korszerű energetikai osztályú házak építésére, és ott az energetikai előírások teljesítése könnyebbnek bizonyul az öreg kerületekben. Az agglomerációban, például Budakeszin, Érdben és Piliscsabán, ahol többnyire új vagy relatíve felújított családi házak épülnek, az energetikai besorolások jellemzően jók – sok új ház A vagy A+ kategóriában születik meg.