Ki épít Budapesten gázbetonból tartós falakat?

Gázbeton építészetben Budapest kerületei esetén

A gázbeton, más nevén autokláv alatt szilárduló, sejtesített pórusbeton, az egyik legelterjedtebb modern építőanyag, amely egyre gyakrabban használható az építkezésekben Budapest szinte minden kerületében. A Qjob.hu platformon regisztrált magánszakemberek jól ismerik a gázbeton falazási, szerelési és utókezelési módszereit, amelyek eltérnek az hagyományos tégla vagy kőműveszyás munkatechnikáitól. A gázbeton világszerte ismert előnyei – könnyűsége, hőszigtelő képessége, tűzállósága és akusztikai tulajdonságai – miatt az elmúlt száz év során az egyik legelterjedtebb falazóanyaggá vált a Nyugat-Európában és Közép-Európában egyaránt.

Személyes tapasztalatom szerint a gázbeton munkafolyamatainak pontos ismerete alapvetően fontos, mert sokan elkövetik azt a hibát, hogy szokásos téglázási módszerekkel kezelnek a gázbeton falazást, amely a végeredményt negatívan befolyásolja. Volt egy eset amikor egy XIV. kerületi lakásban a beépítő nem megfelelő cementmenynyiségű fugát használt a gázbeton blokkokhoz, és az első év után már jelentős repedések mutatkoztak a falban, amely eredete az nem azonos erősségű fugavonalak voltak.

Gázbeton anyagi tulajdonságai és szerkezeti jellemzők

A gázbeton egy sejtesített beton, amelyet kvarchomok, cement, mész, víz és alumíniumport tartalmazó keverék autokláv alatt gőzöléssel szilárdul meg. A gázbeton felépítése körülbelül 80%-ból levegőből, pontosabban kb. 2-5 mm átmérőjű léguborékokból áll, amely magyarázza meg annak kiváló hőszigtelő képességét. A gázbeton sűrűsége 550-650 kg/m3 közötti, amely körülbelül 3-4-szer könnyebb, mint a kerámia tégla. Nyomószilárdságának értéke körülbelül 3-4,5 N/mm2, amely körülbelül fele az hagyományos vasbeton szilárdságának, de a falazási alkalmazásokhoz teljesen megfelelő. Hőátbocsátási tényezője 0,76-0,61 W/m2K között van, amely nagyon kedvezőnek számít az építészeti hőszigetelési követelmények szempontjából.

Gázbeton előnyei, alkalmazási területei és felhasználási korlátok

A táblázatban látható, hogy a gázbeton számos előnyöket kínál, de a nedvességérzékenységét és a szükséges védelmi rétegeit nem szabad figyelmen kívül hagyni a hosszú élettartam biztosítása érdekében.

Gázbeton falazási módszere és szerelési eljárás

A gázbeton falazása lényegesen eltér a hagyományos téglazástól, mivel vékony ágymértaszt használ a gázbeton blokkok közötti fugázáshoz. Az ágymértas vastagsága csupán 10-15 mm, szemben a hagyományos 20 mm-es téglafugával, amely anyag- és munkahatékonysági szempontjából kedvezőtlen. A fugázás anyaga speciális gázbeton-kompatibilis anyag, amely azonos nyomószilárdságú vagy erősebb, mint a gázbeton magasága. A falazást függőlegesen kezdi az alulról felfelé haladva, miközben ügyelni kell a szintezésre és az egyenes vonal megtartására. A függőleges fugákat egyes módszereknél hagyják szárazon (tologatócsappal vagy homlokcsapos kötéssel), míg máskor teljes hosszúságukban kitöltik fugamértas anyaggal.

Gázbeton nyílásvágások, beépítések és falra szerelés

A gázbeton egyik kiváló tulajdonsága, hogy könnyen vágható sima fugófűrésszel vagy szaga fűrésszel, amely lehetővé teszi a pontos nyílások vagy vezetékcsatornák kialakítását. Az ablaknyílások, ajtók és egyéb nyílások szélei szorosan záródnak a gázbeton és a keretezés között, amely természetes módon csökkenti a légcsatornákat. A falra szerelt elemek (fűrdőszoba felszerelés, szögtárolók, csatornák) rögzítéséhez speciális gázbeton-csapokat vagy horgonyokat kell alkalmazni, mivel a hagyományos falicsavarok nem megfelelőek a porozitás miatt. Az elektromos vezetékek és vízvezeték-csatornák ugyanilyen módon kaparóval vagy fűrésszel vághatók be a gázbetonba.

Gázbeton utókezelés, bevonatok és hosszú élettartam biztosítása

A gázbeton fontos jellemzője, hogy poros szerkezete miatt közvetlen időjárásnak kitéve nem tartós, ezért kötelezően szükséges külső védőbevonat. A legelterjedtebb megoldások a műanyag-módosított vakolat (sztrokó), természetes vagy műkő burkolat, valamint különféle szidinganyagok. A belső felületnél egyszerű gipsz alapozó és festés szükséges, de az alacsony párapermeabilitási követelményekkel rendelkező helyiségekben (fürdőszoba, konyha) speciális páratűrő festékeket kell alkalmazni. A gázbeton utókezelése során nem szabad a kívüli végfelületet szintetikus, nem légáteresztő anyagokkal borítani, mert a belső nedvesség csapdába eshet és repedésmódosuláust vagy molyképzést okozhat. A megfelelő utókezelés és védelmi rendszer biztosítása a gázbeton szerkezet 50+ év élettartamát garantálja.

Budapest kerületeiben a gázbeton alkalmazása és építési szabályok

Budapest különböző kerületeiben a gázbeton felhasználása és alkalmazási módszerei egyre inkább elterjedtek az utóbbi két évtizedben. Az I., II., III. és IV. kerületi, főleg budai történelmi belvárosban korábban főleg téglából épített házak felújítása során a gázbeton válaszfalakra és belső szerkezetekre alkalmazott, míg az új építkezésekben már egyre gyakrabban használják az olyan projektekben, ahol a terhelés és az akusztikai vagy hőszigetelési követelmények egyaránt figyelembe veendők. Az V., VI., VII. és VIII. kerületi pesti belvárosban az apró telkeken végzett belső átépítéseket gyakran gázbeton blokkok felhasználásával oldják meg, mivel könnyűsége miatt az alapozásra helyett nem helyez a korábbi betonú szerkezetre. A XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületben, valamint az olyan környékbeli községekben, mint Budaörs, Erzsébetfalva, Budakeszi, Szon, Dunakeszi, Csömör és Érd, az új társasházi vagy családi házas építkezések zöménél már gázbeton falazás alkalmazandó, figyelembe véve az energia-megtakarítási és szilárdsági követelményeket. Budapest építésügyi hatóságai és önkormányzatai általában támogatják a gázbeton alkalmazást, mivel az korszerű, környezetbarát megoldást biztosít, amely egyben a Modern Energia-Takarékossági Irányelveknek (MEG) is megfelel.