Ki épít Budapesten kemencét bontott téglából profi módon?

Kemence építése bontott téglából - gazdaságos és hagyományos megoldás

A bontott téglából épített kemence nem csak olcsóbb megoldás, hanem valójában az eredeti magyar hagyomány szerinti építés. Az olyan tégla, amely száz vagy kétszáz éve már egyszer felhasználták valamely régi épületben, sokkal jobban megállja a helyét a nagy hőterhelésben, mint az új, iparilag gyártott téglák. Személyes tapasztalatom szerint a régi téglák még manapság is megrendelhetők bontásokból, és ha szándékosan keresünk érte, akkor Budapest-ben és környékén számos forrás van. Egy 18 éves képet azt tanúsítja, hogy az első kemencéjét bontott téglából építette meg, és az mai napig működik, pedig azt gondolta, hogy 4000-5000 forintos költséggel el tudja végezni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy új, drága samottkő téglát vesznek, amikor az eredeti módszerben az igazi siker a régi, jól csengő téglában rejlik. Volt egy eset, amikor egy budai ügyfelem egy régi, lebombázott irodaház bontásából szereztetett téglát, és az a kemence szinte tökéletes lett, mert az anyag már több mint fél évszázada állhatta a hőt.

Bontott tégla kiválasztása és minőségi kritériumok

A bontott tégla kiválasztása egy művészet, amely gyakorlatot igényel. Az első kritérium az, amit azonnal meghallhatsz: a jó tégla szépen cseng, ha finoman összeütöd az egyik lapjával a másikat. Ha puffog, akkor az a tégla porózus, nem tömör, és nem alkalmas kemence építéshez. A legjobb téglákat általában az 1900 körül gyártott nagyméretű darabok között találod meg. Személyes tanácsomként azt mondom, hogy érdemes olyan bontásokat keresni, ahol régi közintézmények, iskolák vagy korai ipari épületek voltak, mert azokhoz akkor az legjobb anyagot használták. Budapest-ben rengeteg ilyen forrás van, ahol még ma is lehet olyan téglát szerezni. Az anyag térfogatához képest viszonylag könnyű, és a súlyát az évszázadok alatt sem változott meg. Ha egy kéz teljes súlya alatt nem deformálódik a tégla, és szépen cseng, akkor azt lehet használni. A régi kézi vetésű téglák, amelyek méretében már kis mértékben különböznek egymástól, még jobban keresendők, mert azoknak a sérült felületei után a szépsége szinte még nő az évek során.

Agyag habarcs készítése bontott téglához

Alapozás és szigetelés bontott téglás kemencéhez

A kemence alapozása olyan fontos, mint maga a kemence. Ha az alap nem megfelelő, akkor az egész szerkezet szenvedni fog. Az alapot mindenképpen a talajszint fölé kell vinni, legalább 10 centiméterrel, hogy az esővíz és a föld nedvessége ne áramoljon föl. Ezért egy sávalap szükséges, amely 40 centiméter mélyen megy le a fagyhatárig. Budapest homokos talajában ez általában nem jelent nagy gondot. A betonnak vasalásra és szilárdan tömörítésre van szükség. Az alapra vízszigetelés kerül, amely hagyományosan kátránypapír volt, de ma már használható egy jó minőségű műanyag szigetelés is. Ezt követően az alap fölé agyag habarcsban rakjuk az első téglasor padka formáját. A padka legalább 40 centiméter széles legyen, hogy kényelmes ülőfelület marad a kemence fala mellett. Személyes tapasztalatom szerint az alapozás körültekintő munkája később megtérül, mert az egész szerkezet stabilitása tőle függ.

A sütőtér falazása és formázása

A sütőtér falazása a legkritikusabb rész. Itt csak az agyag habarcsot szabad használni, semmiképpen sem cementet. Az agyag az idő múlásával nem kötötődik meg, hanem kiszárad, és így rugalmas marad, amely a hőingadozásokat jól tűri. A téglákat kötésben kell elhelyezni, vagyis az egyik sor téglái között a felette lévő sor közepén helyezkedik el. A falazás során figyelni kell arra, hogy az egyes téglákat szorosan, de nem erővel kell egymáshoz nyomni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl vastagra terítik a habarcsot, amely később nem tud megfelelően kiszáradni. Az agyag rétege maximum 1-1,5 centiméter legyen. A sütőtér alja fölé hamu-gyűjtő nyílást kell hagyni, amely később a hamut ki tudja szívni magát. A belső falat az építés során hagyja érdemes simításegyelőre, hiszen később még tapaszolni kell. Az ajtónyílást az építés során körül kell falazni, és az ajtó keretet megfelelően rögzíteni az agyag habarcsba.

Felfűtés és szárítás Budapest környéki kemencékhez

Az elkészült kemencét, amennyiben az időjárás jó, legalább 2-3 héten keresztül száradnia kell, mielőtt első tüzet begyújtanánk. Ez nem szabad siettetni, mert a gyors szárítás repedéseket okozhat. Budapest éghajlata általában kedvez a lassú szárításnak, mivel nem olyan szélsőséges a nyári hőség, mint máshol. A szárítás után kezdjük az óvatos felfűtést. Az első héten csak kis darab papírral egy marék fát égetünk el naponta, amely csak akkor kezd égni, ha az agyag már elég meleg. A második héten fokozatosan növeljük a tüzelésmennyiséget, és körülbelül 10-15 nap után már lehet nagyobb tüzet rakni. Az a pillanat, amikor a kemence falai teljesen átmelegedtek, azt jelzi, hogy az agyag már megfelelően kiégetődött. Személyes tapasztalatom szerint a jól felfűtött kemence fala nem lesz kormos, hanem tisztára égett. Ez az a pont, ahol tudod, hogy az egész munka sikeres volt.

Költségvetés és anyagbeszerzés Budapest körzetében

A bontott téglából épített kemence költsége szinte nulla lehet, ha jó helyen keresünk az anyagok után. Egy közepes méretű kemencéhez körülbelül 300-400 darab tégla szükséges, amely egy régi ház bontásából szinte ingyen szerezhető, ha elég időnk van rá. Az agyag, amelyet szükségünk lesz, a talajból kitúrható, de ha nincs otthon megfelelő anyag, akkor az építőanyag kereskedésben beszerezhető. Az alapozáshoz szükséges beton és vasalás költsége az anyag árában együtt körülbelül 50.000-100.000 forint. Az ajtó és a kéménycső modern anyagokból beszerezhető, amely körülbelül 30.000-50.000 forintot igényelhet. A munkamenet alapján az egész projekt 200.000-300.000 forintos költségvetésből megoldható, amely messze alatta van az egy profi kivitelezőtől számított becslésnek. Budapest agglomerációjában Csepelen és Óbudán vannak olyan vállalkozások, amelyek szívesen adnak tanácsot, és ha szükséges, bérelhetnek olyan szerszámokat, amelyek az építéshez szükségesek.