Ki légtelenít Budapesten nyitott fűtési rendszert gyorsan?

Nyitott fűtési rendszer légtelenítése Budapest régi házaiban

A nyitott fűtési rendszer légtelenítése sokkal egyszerűbb feladat, mint a zárt rendszereké, de még így is sok tulajdonos számára rejtélyes marad. Ha a lakásodban olyan radiátorok vannak, amelyek felül hidegek maradnak vagy hallasz furcsa bugyogó hangokat az csövekben, az biztos jele, hogy a rendszerben levegő ragadt meg. A nyitott fűtési rendszer légtelenítése egy olyan karbantartási munka, amit te magad is elvégezhetsz, ha tudod, mit kell tenned. Budapest sok régi épülete rendelkezik nyitott fűtési rendszerrel, ahol a padláson egy nyitott tágulási tartály található, amely természetesen segíti a légtelenítést.

Személyes tapasztalatom szerint sok lakó nem is tudja, hogy milyen típusú fűtési rendszere van otthonában. Sokan elkövetik azt a hibát hogy azonos módon próbálják légteleníteni a nyitott és a zárt rendszereket, pedig alapvetően különböznek. A nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél az a nagy előny, hogy nincs szükség nyomásmérőre nézni vagy nyomást visszatölteni. Volt egy eset amikor egy régi épület lakójának egyszerűen nem működött az egyik radiátora, és csak azért maradt hideg az egész szoba egy teljes telet, mert nem tudta, hogy még mindig meg lehet nyitni a radiátor légtelenítőjét. Véleményem szerint az ilyen egyszerű tudás minden otthon tulajdonosnak hasznos.

A nyitott tágulási tartály szerepe a légtelenítésben

A nyitott fűtési rendszer légtelenítésének alapja a padláson vagy a tetőtérben elhelyezett nyitott tágulási tartály. Ez a tartály nem zárt, és folyamatosan kapcsolatban van a levegővel. Ennek nagy előnye, hogy a rendszerben összegyűlt levegő természetesen felfelé szálldos és a tartályba jut, ahonnan egyszerűen a szabadba távozhat. A zárt rendszerekben azonban az automatikus légtelenítő szelepeknek ezt a szerepet kell játszaniuk, ami sokkal komplexebb és néha nem működik megfelelően. A nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél tehát az ember már fél dolgot "ingyen" kap, mert a fizikai törvények maguk is segítik a folyamatot.

A tágulási tartály helyzetét és állapotát rendszeres időközönként ellenőrizni kell. Ha a tartály eldugul vagy a levegőztetőcsatornája elzáródik, akkor a légtelenítés nem működik megfelelően. Ez még akkor is előfordulhat, ha az ember gondosan kezeli a rendszert. Sokan azonban egyáltalán nem figyelik a tartályt, és így nem veszik észre, amikor valami nem működik rendesen. Ha az összes radiátor hideg marad, annak oka igen gyakran az, hogy a tágulási tartály nem tudja megfelelően ellátni szerepét. Ebben az esetben a nyitott fűtési rendszer légtelenítése is csak félig lesz sikeres, mert az összes levegőt nem lehet eltávolítani.

Lépésről lépésre útmutató a nyitott fűtési rendszer légtelenítéséhez

Mielőtt hozzáfognál a nyitott fűtési rendszer légtelenítéséhez, kapcsold ki a fűtést, és hagyj egy órát, hogy a csövek és radiátorok lehűljenek. Ez fontos a biztonsági okokból, mert megtörtént már, hogy az emberek leforrázták magukat a forró vízzel. Ezután menj a legalsó szintre, és kezdd el légteleníteni a radiátorokat. A legalsó szinten kezdésnek az az oka, hogy így leszorítod a levegőt felfelé, ahol könnyebben távolodhat el. Használj egy légtelenítő kulcsot, amit az összes üzletben lehet kapni néhány száz forintért, vagy ha nincs nálad, egy sima csavarhúzóval is megteheted.

A radiátor légtelenítő szelepét lassan nyisd meg az óramutató járásával ellentétes irányba. Egy fél fordulat is elég, nem kell nagy erővel húzni. Hallani fogod a levegő sziszegő hangját, ahogy kiszökik az ellenyílásból. Helyezz egy edényt vagy rongyot alá, hogy ne összemocskolódjon a víz. Addig tartsd nyitva, amíg víz csepegni nem kezd a szelep alól, ezzel biztos, hogy az összes levegő eltávozott. Ekkor csukd be a szelepet. Az egész folyamat egy radiátoron körülbelül öt-tíz perc. Nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél az a jó, hogy nincs nyomásesés, így nem kell félni, hogy lassított meghibásodások történnének.

Különbségek a zárt és nyitott rendszerek között

A nyitott fűtési rendszer légtelenítése sokkal kevesebb agódalom, mint a zárt rendszer légtelenítése. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a nyitott rendszerben az eredeti vízszint automatikusan visszaáll, mert a tágulási tartály folyamatosan táplálja a rendszert. A zárt rendszerek viszont nyomás alatt működnek, és ha levegő válik ki belőlük, a nyomás esik, amit manuálisan vissza kell tölteni. Ennek van egy másik hátránya is: a nyitott rendszerek több oxigénnel érintkeznek, ami gyorsabbá teszi a korrózió folyamatát az idő során. Az olyan régi házakban, mint Budapest sok történelmi épülete, ez már észrevehető lehet a radiátorok rideges belső lerakódásában.

A nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél nincs szükség nyomásmérő szakembert hívni, mert a nyomás itt csak a vízoszlop súlyából adódik, nem pedig zárt terből. Ez azt jelenti, hogy az emberek egyszerűbben megoldhatják saját maguknak a problémákat. Azonban azt ne feledd, hogy ha a rendszer valahol szivárog vagy nagyobb problémája van, akkor az szakember nélkül nem oldható meg. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl hosszan halogatnak egy szerelő meghívásával, és közben a szivárgás nagyobb kárt okozhat az épületben.

Budapest különböző kerületeiben a nyitott rendszerek

Budapest szinte mindegyik kerületében találhatók nyitott fűtési rendszerek, különösen az 1950-es és 1980-as évek között épült épületekben. Az I. kerület Budavárában számos klasszikus gépészeti berendezés maradt meg az eredeti állapotában. A VI. kerület Terézvárosa szintén ismert arról, hogy az ott lévő szép gründerzeitliche épületek még ma is nyitott rendszerekkel működnek. A VIII. és IX. kerületben Józsefvárosban és Ferencvárosban ezek a régi rendszerek a tipikusak. A XIII. kerület Angyalföld pedig olyan terület, ahol a nyitott fűtési rendszer légtelenítése szinte napi munka a szerelőknek. A pesti kerületek többségében tehát a nyitott fűtési rendszer légtelenítése még mindig közös feladat, amit az emberek gyakran meg is csinálnak saját kezükkel.

Gyakori hibák a nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél

A nyitott fűtési rendszer légtelenítésénél sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl gyorsan próbálnak végzett lenni az egész folyamattal. Ha hirtelen nyitod meg a légtelenítő szelepet, nagy nyomás alatt szalad ki a víz, és egyáltalán nem tudsz megfelelően légteleníti. Az igazi titok az, hogy lassan, óvatosan kell dolgozni, és egyesével végigmenni az összes radiátoron. Másik gyakori hiba az, hogy az emberek feledik ellenőrizni a tágulási tartályt. Ha az tele vízzel van, és nincs hely az új víznek, a légtelenítés nem működhet. Egyszer már tapasztaltam, hogy egy lakó azt hitte, hogy az ő radiátora meghibásodott, holott csak az volt az oka, hogy a tágulási tartály tetőzött túlcsordulása miatt nem tudott több víz felmenni.

Végül, sokan nem veszik figyelembe, hogy a nyitott fűtési rendszer légtelenítése egy szezonális feladat. Minden ősz előtt, amikor megint beindítjuk a fűtést, ajánlott végigmenni az összes radiátoron és ellenőrizni, hogy szükséges-e légtelenítés. Ez alatt a hosszú nyári szünet alatt sok levegő kerülhet vissza a rendszerbe. Véleményem szerint ezt az egyszerű feladatot minden év szeptemberében meg kell csinálni, hogy a télen ne legyenek meglepetések.