Merüljön el pánikbetegség pszichoterápiás kezelésébe Miskolcon

Pánikbetegség pszichoterápia kezelés Miskolcon

A pánikbetegség pszichoterápia kezelés célja, hogy a visszatérő rohamok, a testi tünetektől való félelem és az ezek miatt kialakuló kerülés fokozatosan csökkenjen. A pszichoterápia nem egyszerűen megnyugtató beszélgetés. A kliens és a szakember együtt feltérképezi, mi történik a roham előtt, közben és utána, majd olyan új reakciókat gyakorolnak, amelyek megtörhetik a félelem körét. Váratlan mellkasi fájdalom, ájulás, erős légszomj vagy korábban nem tapasztalt rosszullét esetén előbb orvosi vizsgálat szükséges, mert nem minden ilyen tünet vezethető vissza pánikra.

A pánikzavar pszichoterápiája több irányzatban is történhet, de a kognitív viselkedésterápiás módszer mögött különösen sok tapasztalat áll. A munka során az érintett megtanulhatja pontosabban értelmezni a szívdobogást, szédülést, remegést vagy légszomjérzést. Gyakori probléma, hogy valaki ezeket a jeleket közelgő összeomlásként értelmezi. Ettől megijed, a félelem pedig tovább erősíti a testi tüneteket.

Személy szerint én azt tartom jó kiindulópontnak, ha a kezelés elején konkrét hétköznapi célt fogalmaznak meg. Ilyen lehet az önálló buszozás, a bevásárlás vagy egy korábban kerülni kezdett munkahelyi helyzet. Így könnyebb észrevenni a változást, mint akkor, ha az egyetlen cél az, hogy többé soha ne legyen szorongás.

A pszichoterápia első lépései

Az első alkalmak általában állapotfelméréssel kezdődnek. A pszichológus rákérdezhet arra, mikor jelentkezett az első roham, milyen gyakran ismétlődik, milyen helyzetekben erősödik fel, és mit tesz az érintett a kellemetlen érzések csökkentésére. Szóba kerülhet az alvás, a koffeinfogyasztás, a korábbi betegségek, a gyógyszerek, a stresszes életesemények és az is, hogy mennyire szűkült be a mindennapi élet.

A felmérés azért fontos, mert két hasonló tüneteket mutató embernek nem feltétlenül ugyanarra van szüksége. Van, aki főleg a testi érzetektől fél. Más azokat a helyeket kerüli, ahonnan szerinte nehéz lenne kijutni. Előfordul, hogy a pánik depressziós tünetekkel, tartós szorongással vagy más problémával együtt jelenik meg. A kezelési tervnek ezt is figyelembe kell vennie.

Sokan hibáznak akkor, amikor már az első ülés után biztos választ várnak arra, hány alkalomra lesz szükség. Lehet hozzávetőleges tervet készíteni, de a haladás üteme egyéni. A tünetek időtartama, az elkerülés mértéke és a két ülés közötti gyakorlás is számít.

Kognitív viselkedésterápia pánikzavarban

A kognitív viselkedésterápia a gondolatok, testi érzések és viselkedések kapcsolatával dolgozik. Pánik esetén gyakori, hogy egy ártalmatlan testi változás veszélyes jelentést kap. A gyorsabb pulzus például szívproblémának tűnhet, a szédülés pedig ájulás előjelének. A terápia során ezeket az értelmezéseket nem egyszerű pozitív mondatokkal cserélik le. A cél inkább az, hogy az érintett bizonyítékokat vizsgáljon, tapasztalatot szerezzen, és reálisabb következtetésekhez jusson.

A pánikroham terápiája gyakran tartalmaz fokozatos gyakorlást. A kliens olyan helyzetekkel találkozik, amelyeket addig kerülni próbált. Ez történhet kis lépésekben. Aki fél egyedül üzletbe menni, először rövid időre térhet be egy kevésbé zsúfolt helyre, majd később nehezebb helyzeteket is kipróbálhat. A cél nem a félelem erőszakos lenyomása, hanem annak megtapasztalása, hogy a kellemetlen érzések elviselhetők és idővel csillapodhatnak.

Volt olyan eset a gyakorlatban, amikor egy kliens a pénztárnál jelentkező szívdobogás miatt hónapokig csak kísérővel vásárolt. A terápia elején még a bolt előtti várakozás is feszültséget okozott. Először rövid, előre megtervezett vásárlásokat végzett. Később már egyedül maradt a sorban akkor is, amikor megjelent a szorongás. Nem az történt, hogy minden rossz érzés azonnal eltűnt. A fontos változás az volt, hogy már nem kellett minden alkalommal elmenekülnie.

Testi tünetekkel végzett gyakorlatok

A pánikzavar terápiájában külön figyelmet kaphatnak a félelmet kiváltó testi érzetek. Egyes módszerekben a terapeuta biztonságos keretek között olyan rövid gyakorlatokat használ, amelyek átmenetileg hasonló érzést keltenek. Ilyen lehet például a gyorsabb szívverés vagy enyhe szédülés előidézése megfelelő állapotfelmérés után. Ennek célja nem a rosszullét provokálása önmagáért. A kliens azt tanulja meg, hogy a testi érzés és a veszély nem ugyanaz.

Ezek a gyakorlatok nem mindenkinél és nem minden egészségi állapot mellett alkalmazhatók. Ezért nem érdemes internetes leírás alapján ellenőrzés nélkül erős testi tüneteket előidézni. Ha valakinek szívbetegsége, légzőszervi problémája, ájulásra hajlamosító állapota vagy más jelentős betegsége van, a szakembernek ezt ismernie kell. A pánikzavar pszichoterápiája akkor biztonságosabb, ha a módszert az egyéni állapothoz igazítják.

A légzés rendezése szintén része lehet a munkának, de nem minden esetben ez a központi elem. A túlzott figyelem a légzésre néha éppen fokozhatja az önmegfigyelést. Én azt részesíteném előnyben, ha a kliens több eszközt tanulna, és közösen derülne ki, melyik segíti a hétköznapi helyzetekben.

A pszichoterápiás kezelés árai

A díj függ az ülés hosszától, a szakember végzettségétől, a választott módszertől és attól, hogy személyes vagy távoli konzultáció történik. Miskolc területén az egyéni magánellátás árai eltérhetnek. A Qjob.hu felületén több szakember ajánlata is összevethető, ezért nem csak az összeget érdemes nézni. Fontos a végzettség, a pánikzavarban szerzett tapasztalat és az, hogy világos kezelési tervet kap-e a kliens.

Az én tapasztalatom szerint 12.000 Ft alatt ritkán találni olyan egyéni magán pszichoterápiás alkalmat, ahol megfelelő képzettség és elegendő idő áll rendelkezésre. Ez nem jelenti azt, hogy a drágább szolgáltatás automatikusan jobb. A túl alacsony ár viszont indokolttá teszi, hogy a kliens pontosan ellenőrizze, milyen végzettséggel és milyen keretek között dolgozik a segítő.

Szakember választása pánikbetegséghez

A megfelelő szakember kiválasztásánál először a végzettséget érdemes megnézni. Pszichológus, klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta eltérő képzettséggel és jogosultságokkal dolgozhat. Pánikbetegség esetén fontos kérdés, hogy van-e tapasztalatuk szorongásos zavarok kezelésében, és milyen módszert alkalmaznak. A kliens nyugodtan rákérdezhet arra is, hogyan mérik a haladást, milyen gyakran javasolt találkozni, és mi történik akkor, ha a tünetek nem csökkennek.

A jó együttműködés nem azt jelenti, hogy minden ülés kellemes. A terápia időnként nehéz helyzetekkel, félelmekkel és kerülésekkel foglalkozik. Fontosabb, hogy a kliens értse, miért történik egy gyakorlat, és jelezni tudja, ha túl gyorsnak vagy érthetetlennek érzi a folyamatot. Az is lényeges, hogy a szakember szükség esetén orvosi vagy pszichiátriai vizsgálatot javasoljon.

Gyanús lehet, ha valaki biztos gyógyulást ígér néhány alkalom alatt, nem kérdez rá a testi betegségekre, vagy arra biztatja a klienst, hogy orvosi egyeztetés nélkül hagyja abba a felírt gyógyszerét. A pánikbetegség pszichoterápia kezelés nem zárja ki automatikusan a gyógyszeres ellátást. Ha gyógyszer szükséges, annak beállítása és módosítása orvosi feladat.

Terápia Miskolc környékén

A helyi választásnál a rendszeres elérhetőség gyakorlati szempont. A belváros, Avas, Diósgyőr, Hejőcsaba és Görömböly más utazási időt jelenthet. Aki a zsúfolt tömegközlekedéstől vagy a távolabbi helyektől tart, annak kezdetben könnyebb lehet olyan rendelőt választani, amely kiszámíthatóan megközelíthető. Később maga az utazás is bekerülhet a fokozatos gyakorlásba, ha ez illeszkedik a terápiás tervhez.

A környező településekről, például Felsőzsolca, Alsózsolca, Sajószentpéter vagy Kazincbarcika felől érkezőknek az időpont mellett az utazást is érdemes mérlegelni. A távoli terápia bizonyos esetekben jó lehetőség lehet, különösen akkor, ha a rendszeres személyes jelenlét nehezen megoldható. Ugyanakkor nem minden kliensnek ugyanaz a forma válik be. A személyes és távoli munkát a tünetek, a biztonság és a gyakorlati lehetőségek alapján érdemes választani.

Haladás és visszaesés a terápiában

A javulás ritkán teljesen egyenes vonalú. Lehet olyan hét, amikor valaki könnyebben utazik vagy kevesebbet figyel a testi tüneteire, majd egy stresszes időszakban újra erősebb pánikot tapasztal. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a terápia kudarcot vallott. Sokkal fontosabb, hogy az érintett mit tesz ilyenkor. Ha visszatér a korábban megtanult készségekhez, és nem építi újra az összes kerülő szokást, a nehezebb időszak kezelhetőbb lehet.

Érdemes feljegyezni a fontosabb változásokat. Nem kell minden tünetet számszerűsíteni. Elég lehet követni, milyen helyzeteket sikerült újra vállalni, mennyi ideig tartott a félelem, és kellett-e menekülő megoldást használni. A haladás sokszor előbb látszik a viselkedésben, mint abban, hogy valaki mennyire érzi magát nyugodtnak.

A kezelés végén hasznos lehet külön tervet készíteni arra, mi történjen, ha a tünetek ismét felerősödnek. Ebbe bekerülhetnek a korai figyelmeztető jelek, a bevált gyakorlatok és annak eldöntése, mikor érdemes újra segítséget kérni. A pánikzavar kezelése így nem csak a jelenlegi rohamok csökkentéséről szól, hanem arról is, hogy az érintett később önállóbban tudjon reagálni.

A pánikhoz hasonló testi tünetek miatt fontos az orvosi szempontot sem elhanyagolni. Első alkalommal jelentkező erős mellkasi fájdalom, ájulás, súlyos nehézlégzés, szokatlan szívritmusérzés vagy más új tünet esetén nem szabad automatikusan pánikrohamra következtetni. Ilyenkor orvosi értékelés szükséges. Ugyanez igaz akkor is, ha valaki önveszélyes gondolatokat él át vagy nem tudja biztonságban tartani magát.

A pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is szóba kerülhet. Erről orvos dönt az egyéni állapot alapján. A már felírt gyógyszert nem célszerű saját döntésből hirtelen elhagyni vagy módosítani. A pszichoterápia és az orvosi ellátás nem egymás ellenfelei. Sok esetben egymást kiegészítő részei lehetnek ugyanannak a kezelési tervnek.

A pánikbetegség pszichoterápia kezelés akkor válik igazán használhatóvá, amikor a tanultak megjelennek a hétköznapi életben. A cél nem a tökéletes nyugalom, hanem az, hogy a félelem mellett is több választási lehetőség maradjon. Ha a kliens újra el tud menni olyan helyekre, amelyeket kerülni kezdett, kevésbé fél a saját testi érzéseitől, és tudja, mikor kérjen segítséget, az már jelentős változás.