Adóoptimalizálás kriptovalutáknak Ongan

Magyarországon a kriptovaluta tranzakciókat az adóhatóság az adózás szempontjából vagyoni értékű jogként kezeli, így minden eladást vagy átváltást be kell jelenteni. Fontos nyilvántartást vezetni minden vásárlásról, eladásról és átutalásról, beleértve az időpontokat, az összegeket és az árfolyamokat. Az adóalap meghatározásához a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbözetet kell figyelembe venni, és az esetleges nyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni, általában 15%-os kulccsal.

Ha csak kriptovalutát tartasz, de nem adod el, akkor általában nincs közvetlen adókötelezettséged, mivel az értékpapírként való kezelése a tranzakciók megtörténtétől függ. Azonban fontos figyelni arra, hogy a kriptovaluta értékének változását nyilvántartásba vedd, mert az érték növekedése esetén később adóköteles lehet az esetleges nyereség realizálásakor, például ha kriptovalutát más valutára vagy termékekre váltasz át. Ezért javasolt rendszeresen dokumentálni az értékállományokat.

Az adózandó nyereség kiszámításához meg kell határoznod a beszerzési árakat és az eladási árakat. A legáltalánosabb módszer az FIFO (first-in, first-out), vagyis az elsőként vásárolt kriptovaluták értékét tekinted az eladás alapjának. Az eladásból származó bevételből levonhatod a beszerzési költségeket és az esetleges költségeket, például tranzakciós díjakat. A különbözet lesz az adóköteles nyereség, amely után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Igen, külföldi platformokon tartott kriptovaluták esetén is be kell jelenteni az értékeket az adóhatóságnak, különösen, ha eladások vagy átváltások történnek. Fontos, hogy a külföldi tranzakciókat is dokumentáld, beleértve az árfolyamokat és a tranzakciók dátumát. Az adózás szempontjából ugyanazokat az alapelveket kell alkalmazni, mint a magyar platformokon történő ügyleteknél. Emellett érdemes figyelni az adóegyezményeket és a devizaként való kezelés kérdését, hogy elkerüld a kétségeket vagy dupla adóztatást.