Tanácsadás szeparációs szorongás 8 hónaposan Miskolcon

Szeparációs szorongás 8 hónaposan Miskolcon

A szeparációs szorongás 8 hónaposan többnyire a csecsemő fejlődésének természetes része, és gyakran akkor jelenik meg, amikor a baba már egyre jobban felismeri a megszokott gondozókat, ugyanakkor még nehezen viseli, ha egyikük eltűnik a látóteréből. Ebben az életkorban sok kisbaba sírni kezd, amikor az anya vagy az apa kimegy a szobából, idegen ember közeledésére megfeszül, vagy csak az egyik megszokott személy karjában nyugszik meg. Ez önmagában nem feltétlenül jelez problémát.

Nyolc hónapos korban gyorsan fejlődik a memória, a mozgás és a környezet észlelése. A baba kezdi megérteni, hogy a szülő akkor is létezik, amikor éppen nem látja, de még nem tudja jól felmérni, mikor tér vissza. Emiatt néhány másodperc különlét is hosszúnak tűnhet számára. Az elválástól való félelem rendszerint hullámzó. Egy fáradt, éhes vagy beteg csecsemő sokkal erősebben reagálhat, mint ugyanaz a baba egy kipihent délelőttön.

Az elválási szorongás tipikus jelei

A leggyakoribb jel a sírás, amikor a megszokott gondozó eltávolodik. A baba kapaszkodhat, nyújthatja a karját, követheti a szülőt kúszva vagy mászva, és tiltakozhat, ha más veszi ölbe. Az idegenektől való tartózkodás is gyakori. Olyan rokon mellett is bizonytalanná válhat, akivel korábban nyugodtan elvolt. Ez sok szülőt meglep, mert néhány héttel korábban még könnyebb volt másra bízni a gyermeket.

Az alvás is megváltozhat. A korábban könnyebben elalvó baba gyakrabban kérheti a szülő jelenlétét, éjszaka többször felébredhet, és sírhat, amikor egyedül találja magát. Nem minden ébredés mögött áll szeparációs félelem. Fogzás, éhség, betegség, hőmérséklet vagy a napirend változása is okozhat nyugtalanságot. Szerintem az a leghasznosabb, ha a szülő nem egyetlen tünetből próbál következtetni, hanem néhány napon át figyeli, milyen helyzetekben erősödik fel a sírás.

Sokan hibát követnek el, amikor a hirtelen ragaszkodást rossz szokásnak tekintik, és gyorsan le akarják szoktatni róla a babát. Nyolc hónapos korban a csecsemő nem tud tudatosan manipulálni úgy, ahogy ezt felnőttként elképzeljük. A reakció valódi bizonytalanságból fakadhat. A másik véglet sem mindig jó, amikor a szülő minden rövid eltávolodást megszüntet, és egyáltalán nem ad lehetőséget arra, hogy a baba megtapasztalja a távozást és a visszatérést.

Megnyugtatás és rövid különlétek

A rövid és kiszámítható elválások segíthetnek. Ha a baba biztonságos helyen van egy jól ismert gondozóval, a szülő néhány percre elmehet, majd visszatérhet. Nem érdemes titokban eltűnni. Egy nyugodt elköszönés idővel azt az élményt erősítheti, hogy a távozás nem végleges. Nyolc hónaposan a szavak jelentését még nem érti teljesen, de a hangszín, az ismétlődő helyzet és a szülő viselkedése sok információt ad neki.

A kukucs játék egyszerű módja annak, hogy a baba gyakorolja az eltűnés és visszatérés élményét. Ugyanez történik, amikor egy játék rövid időre kendő alá kerül, majd újra előkerül. Nem kell ebből fejlesztőprogramot csinálni. Néhány játékos perc bőven elég. Az elválási szorongás kezelése ebben az életkorban inkább a biztonságos, ismétlődő tapasztalatokról szól, mint tudatos tréningről.

Volt olyan eset, amikor egy család azért kért segítséget, mert a nyolc hónapos baba este csak az anya karjában tudott elaludni, és azonnal sírt, ha letették. A nappali megfigyelésből kiderült, hogy a gyermek éppen egy mozgalmas időszakban volt, napközben is erősen kereste az anyát, és közben új mozgásformákat tanult. A család nem azonnali külön altatással próbálkozott, hanem kiszámítható esti rutint alakított ki, majd fokozatosan rövidítette a közvetlen jelenlétet. A változás nem egyik napról a másikra történt.

Én személy szerint a fokozatosságot tartom életszerűbbnek, mint a hirtelen, hosszú különléteket. A baba reakcióját érdemes figyelni. Ha egy rövid távollét után néhány perc alatt megnyugszik, az más helyzet, mint amikor hosszú ideig vigasztalhatatlan marad. A cél nem az, hogy egy nyolc hónapos csecsemő egyáltalán ne tiltakozzon, hanem hogy biztonságos környezetben újra és újra megtapasztalja a visszatérést.

Szakember választása csecsemőkori szorongásnál

Ha a szülő bizonytalan, elsőként gyakran a gyermekorvossal vagy a védőnővel érdemes beszélni. Ők segíthetnek elkülöníteni a fejlődési sajátosságot az olyan testi okoktól, amelyek nyugtalanságot, sírást vagy alvási nehézséget okozhatnak. Ha a probléma főként a kötődéshez, a gondozási helyzetekhez vagy a család terheltségéhez kapcsolódik, gyermekpszichológus vagy csecsemőkkel dolgozó pszichológus is bevonható.

A megfelelő szakember kiválasztásánál fontos, hogy legyen tapasztalata csecsemőkkel és szülőkkel. Egy ilyen konzultáció ebben a korban általában nem arról szól, hogy a baba egyedül ül egy rendelőben. A szülő elmondja a napirendet, az alvást, az etetést, a sírás helyzeteit és az utóbbi időszak változásait. A szakember megfigyelheti a szülő és a baba kapcsolatát is. A Qjob.hu oldalán több különböző szakember ajánlata összevethető, ezért érdemes a végzettséget, a tapasztalatot, az értékeléseket és az alkalom tartalmát együtt nézni.

Szeparációs szorongás 8 hónaposan esetén nem feltétlenül pszichológiai kezelésre van szükség. Sokszor elég néhány célzott tanács és annak megerősítése, hogy a jelenség belefér az életkori fejlődésbe. Ha azonban a baba táplálása, alvása vagy megnyugtathatósága tartósan jelentősen romlik, illetve a szülő kimerültsége már a mindennapi gondozást is nehezíti, indokolt lehet részletesebb támogatást kérni.

Szeparációs tanácsadás árai

Az ár attól függ, hogy gyermekorvosi vizsgálatról, szülőkonzultációról, pszichológiai tanácsadásról vagy több alkalmas folyamatról van szó. A magánellátás díjai eltérhetnek. Egy pszichológus első beszélgetése rendszerint hosszabb, mert ekkor kerül szóba a baba fejlődése, napirendje, alvása, a család helyzete és az, hogy pontosan mikor jelentkezik az elválási félelem.

Ezek tájékoztató összegek. A tényleges díj a szakember tapasztalatától, az alkalom hosszától és a szolgáltatás tartalmától függ. Véleményem szerint 12.000 Ft alatt ritkán található olyan hosszabb magánkonzultáció, amelyben részletes állapotfelmérésre is elegendő idő jut. Az olcsóbb ajánlat ettől még lehet megfelelő egy rövid kontrollra, de fontos tisztázni, pontosan mit kap érte a család. A magasabb ár önmagában nem jelent jobb szakmai illeszkedést.

Segítség Miskolc környékén

Miskolc területén a Belváros, az Avas, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Martin-Kertváros, Szirma, Miskolctapolca, Selyemrét és a Szentpéteri kapu is más utazási időt jelenthet egy kisbabával. Nyolc hónapos korban a találkozó időzítése különösen fontos. Egy alvásidőre vagy etetésre eső időpont miatt a baba sokkal nyugtalanabb lehet, és ez torzíthatja azt a képet, amit a szakember a viselkedéséről lát.

A környező településekről érkező családoknál érdemes figyelembe venni az utazás hosszát, a parkolást és azt is, hogy mennyire könnyű babakocsival megközelíteni a helyszínt. Egyes szülői konzultációk távolról is megtarthatók, ha a találkozás fő célja a napirend, a gondozási helyzetek és a szülői kérdések átbeszélése. Amikor a szakembernek a baba reakcióit és a szülővel való kapcsolatát is látnia kell, a személyes alkalom általában több információt ad.

Az elválástól való félelem nyolc hónapos korban legtöbbször fokozatosan változik. Vannak erősebb és könnyebb napok. Érdemes feljegyezni, mikor kezdődött, milyen helyzetben jelentkezik, mennyi ideig tart a sírás, és mi segít a megnyugvásban. Ez sokkal hasznosabb kiindulópont, mint az az általános mondat, hogy a baba mindig sír, amikor valaki elmegy.

Szeparációs szorongás 8 hónaposan általában nem igényel orvosi kezelést, de nem minden erős sírás vagy alvási változás magyarázható vele. Ha a baba lázas, fájdalomra utaló jeleket mutat, nem akar enni vagy inni, feltűnően bágyadt, gyakran hány, nehezen lélegzik, vagy a viselkedése hirtelen és jelentősen megváltozik, gyermekorvosi vizsgálat indokolt. Ilyenkor előbb testi okot kell kizárni.

Akkor is érdemes segítséget kérni, ha a csecsemő nagyon hosszú ideig vigasztalhatatlan marad minden rövid elválás után, vagy a család már nem tud pihenni és a mindennapi működés tartósan felborul. Az elválási szorongás természetes lehet, de a szülő terheltsége valódi probléma. A támogatás ilyenkor nem azért kell, mert a baba rosszul fejlődik, hanem azért, hogy a család kezelhetőbb rutint találjon.

A nyolc hónapos baba még nem érti úgy a különlétet, mint egy nagyobb gyermek. A következetes gondozás, a rövid búcsú, a visszatérés, a megszokott személyek és a megfelelő pihenés együtt segíthetnek. Ha valami nem illik a megszokott fejlődési képbe, jobb konkrét tünetekkel szakemberhez fordulni, mint kizárólag az internetes leírások alapján következtetni.