Könyvkiadói szerkesztők Nyíregyházán: Vélemények és kedvező árak

Könyvkiadói szerkesztő Nyíregyházán

A könyvkiadói szerkesztő akkor kell igazán, amikor a kézirat már túl van az első nagy lendületen, de még nem áll készen arra, hogy mások elé kerüljön. Nyíregyházán sok magánügyfél nem kiadót keres első körben, hanem olyan embert, aki végig tud menni a szövegen, és kimondja, hol fárad el a fejezet, hol zavaros a hang, és hol csúszik el a szerkezet. A könyvkiadói szerkesztő nem csak hibát javít. Figyeli a ritmust, a következetességet, a belső logikát és azt is, hogy a szöveg valóban eljut-e az olvasóig. Szerintem ez az a pont, ahol sok szerző alábecsüli a segítség értékét. A saját szöveghez túl közel van, ezért nem látja, mi ismétlődik, mi túlmagyarázott, és mi maradt félkész.

Sokan azt hiszik, hogy ha a helyesírás nagyjából rendben van, akkor a kézirat is rendben van. De a szerkesztés ennél jóval több. Lehet egy oldal nyelvtanilag tiszta, mégis nehéz, lomha vagy széteső. A Qjob.hu oldalon ezért keresnek sokan önálló szakembert, nem céges csomagot. Magánmegbízásnál ez gyakran jobb, mert a szerző közvetlenül el tudja mondani, mit akar a könyvtől, a szerkesztő pedig vissza tud kérdezni, és nem egy kész sablon szerint dolgozik. Én személy szerint jobban bízom abban a munkában, ahol már az elején tisztázzák, milyen olvasónak készül a kézirat.

Könyv szerkesztése kéziratból

A könyv szerkesztése ott kezdődik, hogy valaki kívülről ránéz a szöveg egészére. Nem csak mondatonként, hanem fejezetenként is. Jó esetben kiderül, hol lassul le a történet, hol túl sok a magyarázat, hol beszél ugyanarról a szerző háromféleképp, és hol marad hiányérzet az olvasóban. A kéziratgondozás sokszor fájdalmas folyamat. Főleg annak, aki hónapok vagy évek óta írja a könyvét. De ettől még szükséges. Egy szerkesztő gyakran nem többet akar beleírni a szövegbe, hanem épp kevesebbet hagy benne. És ez többnyire jót tesz.

Gyakori hiba, hogy a szerző túl korán akar nyomdakész állapotra gondolni. Pedig előbb azt kell rendbe tenni, hogy a kézirat egyáltalán tartja-e magát. Sok magánügyfél úgy küldi át az anyagot, hogy még nincs eldöntve a célközönség, a fejezetek aránya vagy a megszólalás hangja. Ilyenkor a könyv szerkesztése nem finomítás, hanem valódi rendrakás. Volt eset, amikor egy ügyfél Nyíregyházáról egy visszaemlékezést adott át. A szöveg tele volt erős részletekkel, mégis nehéz volt olvasni, mert minden fontos emlék ugyanazzal a súllyal került a lapra. Amikor a szerkesztő kijelölte a fő ívet, és néhány részt hátrébb tett, a kézirat végre levegőt kapott. A történet ugyanaz maradt, csak olvashatóbb lett.

És van még egy kényes pont. Sokan összekeverik a korrektúrát a szerkesztéssel. A korrektúra a felszínt rendezi. A könyv szerkesztése viszont a mélyebb réteget nézi. Ha a fejezet rossz helyen kezdődik, ha a gondolat félúton elfárad, vagy ha a hangnem egyik oldalról a másikra vált, azon nem segít pár piros javítás. Itt már szerkezeti és tartalmi érzék kell. Ezt kevesen szeretik hallani, mert több munkát jelent, de hosszú távon ez óvja meg a szerzőt a félkész megjelenéstől.

Könyvkiadói szerkesztő árak

A könyvkiadói szerkesztő díja a kézirat állapotától, hosszától, műfajától és a kért munka mélységétől függ. Más feladat egy rövid gyerekkönyv átnézése, és más egy hosszú családtörténet vagy szakmai ismeretterjesztő anyag rendbetétele. A legtöbb szerkesztő karakterszám, oldalszám vagy egyedi csomag alapján ad árat. Nekem az a tapasztalatom, hogy olcsóbban 12.000 alatt legfeljebb nagyon rövid és egyszerű feladatra lehet elfogadható munkát találni. Komoly kéziratnál a túl alacsony ár inkább intő jel. Aki túl kevésért vállal sok oldalt, az többnyire csak átfutja az anyagot.

A táblázat tájékoztató jellegű, de a nagyságrend reális. Szerintem a gyanúsan olcsó szerkesztés ritkán jó vétel. A szerző ilyenkor nem pénzt spórol, hanem kockázatot vesz. Ha a kézirat rossz tanácsokat kap, vagy csak felületesen nézik meg, a következő kör drágább és fárasztóbb lesz. Itt, ezen az oldalon érdemes azt figyelni, hogy a díj mellé milyen munkamélység társul. Benne van-e a fejezetszintű visszajelzés, a megjegyzés, a javítási kör, vagy csak egy gyors átolvasás.

Szerkesztő választása könyvhöz

A megfelelő szakember kiválasztásánál nem a legszebb bemutatkozás számít, hanem az, hogyan gondolkodik a kéziratról. Egy jó szerkesztő nem azt mondja az első percben, hogy minden rendben lesz, hanem kérdez. Meg akarja tudni, milyen műfaj, ki az olvasó, mi a cél, és milyen mélységű belenyúlás fér bele a szerzőnek. Ez fontos. Van, aki csak finom jelzéseket szeretne. Más kifejezetten kemény, pontos visszajelzést vár. A jó választás attól is függ, melyikre van szükség.

Sok ember ott hibázik, hogy csak azt nézi, ki vállalja a leggyorsabban. De a könyv szerkesztése nem futószalagmunka. Én jobban értékelem azt a szakembert, aki nyugodtan és világosan beszél a korlátokról is. Ha valaki minden műfajra ugyanazzal a lendülettel mond igent, az nekem gyanús. A szerkesztő akkor hiteles, ha tudja, milyen szövegnél erős, és hol nem ő a legjobb választás. Magánügyfélként érdemes próbarészletet, munkamintát vagy legalább a visszajelzés stílusát megnézni. Egy szerkesztő lehet pontos, mégis bántó. Vagy lehet udvarias, de semmitmondó. A kettő között nagy a különbség.

A könyvkiadói szerkesztő munkája különösen érzékeny, mert a szerző sokszor a saját élettörténetét, gondolatait vagy régen hordott témáját adja ki a kezéből. Ezért a bizalom nem mellékes. De a túl nagy kímélet sem jó. A kéziratnak nem vigasz kell, hanem használható visszajelzés. Ezt nehéz jól egyensúlyban tartani. Mégis ebből látszik, ki tud valóban segíteni.

Kézirat leadása előtt

Mielőtt a szerző elküldi az anyagot, érdemes rendet tenni néhány alapdologban. Legyen világos, mennyire kész a szöveg, melyik változat az aktuális, és mit vár a szerkesztőtől. Nem mindegy, hogy teljes kéziratgondozást kér, vagy csak azt szeretné, hogy valaki megmondja, merre érdemes továbbmenni. A könyv előkészítése itt kezdődik. Nem a borítónál, nem a nyomdánál, hanem annál, hogy a szöveg vállalható alapot ad-e a következő lépéshez.

Gyakori konfliktus, amikor a szerző azt várja, hogy a szakember majd megmenti a kéziratot anélkül, hogy ő maga változtatna rajta. Ez ritkán működik. A jó szerkesztés közös munka. A szerkesztő jelez, javasol, kérdez, néha vitatkozik. De a végső döntés többnyire a szerzőé. És ez rendben is van. Csak tudni kell, hogy a valódi javulás általában nem egyetlen körben történik meg. Különösen hosszabb könyvnél.

Nyíregyházán is ugyanaz a helyzet, mint bárhol máshol. A személyes találkozó lehet hasznos, de nem feltétel. A legtöbb kézirat ma már gond nélkül kezelhető távolról. A fontos inkább az, hogy a megbízás elején tisztázzák a határidőt, a fájlformátumot, a javítás mélységét és azt, hogy lesz-e újabb kör. Ha ezek kimaradnak, sok félreértés jön. Aki könyvön dolgozik, annak szerintem nem gyors megnyugtatásra van szüksége, hanem pontos, nyugodt és őszinte szerkesztői munkára. Ez az, amit egy magánügyfélnek itt érdemes keresnie.