A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai alapján a következő nemzetek „szolgáltatják” a legtöbb munkavállalót Magyarországon:
- Ukrajna: 25.000+
- „Egyéb országok”: 15.000+
- Románia: 5.000+
- Szlovákia: 5.000+
- Kína: 5.000+
- Szerbia: 1.000+
- Vietnám: 1.000+
- India: 1.000+
- Törökország: 1.000+
2024-ben nagyjából százezer vendégmunkás dolgozik magyar földön. A szám pedig növekedni fog. Kell neki, hiszen nem állhatnak le a gyárak és még a szolgáltatók sem. Az egyik legmeglepőbb vállalás az volt, amikor a Waberer’s Indiából származó sofőröket vett fel. Hiszen a másik oldalt vezetnek, a közlekedési kultúra merőben más a szubkontinensen, mint Európában. De megtették. Ételfutárok közt sok külföldit találunk, s találunk olyan hotelt, éttermet, amelyben túlnyomórészt távol-keleti munkavállaló dolgozik. Hosszú távon. Hogy miért nem magyarok dolgoznak Magyarországon? Találunk pár tényfeltáró cikket az interneten a témában. A munkakeresők legtöbbször arra panaszkodnak, nem elég a fizetés, nem jók a munkakörülmények. Ésszerűbb külföldre menni dolgozni. A munkaadók pedig hiányolják a munkavállalók hűségét, kitartását, a megcsinálom-hozzáállást.
Igazán összetett dolog, hogy miért van egyik oldalról munkanélküliség, a másik oldalról munkaerőhiány. Az állami egészségügy évek óta munkaerőhiánnyal küzd. És még a jól fizetett IT-állások is betöltetlenek – és számuk csak növekszik –, nincs elég „jól képzett IT-szakember”. Ugyanígy gond adódik sok másik szakterületen: nem abból a fajta munkaerőből van elég, amire szükség van itthon.
Mit tehetnek azok, akik nem találnak munkát lakóhelyükön vagy annak közelében? A bátrak mehetnek nyugatra! Csak egy példa a jooble álláskeresőportálról: jelentkezhetünk pékáru eladónak Németországba. A hirdetés szerint csak mosolygás és pozitív kisugárzás kell ahhoz, hogy a bajor gazdaság fogaskerekévé váljunk. Minimálbért kapunk, mellé bejelentett lakcímet és zárható, egyágyas szobát, bejelentett munkát és hivatalos munkapapírokat. S nyelvoktatást az első pár hétben, hogy ne csak a szendvicseket készíthessük és söprögethessünk, hanem mielőbb foglalkozhassunk a vevők kiszolgálásával. Nem egy jó lehetőség ez? Inkább (3 hónapig) munkanélküliből éldegélünk Magyarországon?
Vietnámi ízek, francia konyha, olasz ételkülönlegességek. Mennyi ínycsiklandozó ételt láthatunk a szupermarketek katalógusait lapozgatva, igaz? A változatosság gyönyörködtet – tartja a mondás –, és milyen jó dolgunk van, bele se gondolunk. Egyszerűen megszoktuk, hogy mindenféle hozzávalót kaphatunk az üzletekben. Ha pedig pénztárcánk is bírja, japán, török, spanyol konyha remekműveit is házhoz rendelhetjük 2024-ben Magyarországon.
Szeretjük a sokszínűséget? Az ételkínálat mellett a munkaerőpiac is színesebb lett az elmúlt évtizedben. Ha körülnézünk egy üzemben Magyarországon, sok nemzet fiait és lányait láthatjuk dolgozni. Ha ételt rendelünk, a futár nagy valószínűséggel alig fog minket megérteni, hiába panaszkodnánk. Milyen munkakörben szükséges a magyar nyelvtudás? Minden magyar helyettesíthető külföldivel?
Vajon miként kezelnénk bevásárláskor a következő szituációt: tologatjuk a bevásárlókocsit, odaérünk a polchoz, ahol a 30%-kal leértékelt szalámiból szeretnénk feltölteni a mélyhűtőnket otthon, de a normál ár szerepel a polcon. Elővesszük a Lidl katalógust, hogy megmutassuk igazunkat az eladónak, odalépünk az árut pakoló munkatárshoz és belekezdünk a panaszáradatba. Ő megfordul és elmosolyodik, széttárja karját: „Nem beszél magyar.” Vajon hogyan reagálnánk?
Mert akik kis hazánkba érkeznek vendégmunkásnak, nem fogják elsajátítani a magyar nyelvet. Mégis úgy látják a munkaadók Magyarországon, szükség van a harmadik országokból érkező munkavállalókra. Tolmácsokat alkalmaznak. Ugyanis munkaerőhiány van egyes szakmákban, iparágakban. S eközben egyre több hír lát napvilágot arról, hogy a betanítást végző magyar munkavállalókat kirúgják és helyükre a betanítottakat veszik fel. Mi magyarok pedig évek óta elvándorlunk nyugatra. Emigrálunk a fizetés, az élet- és munkakörülmények miatt. Mióta a külföldi munkavállalás minden magyar számára könnyebb lett, mint valaha, egyik napról a másikra dönthetünk úgy, inkább átlépjük (a komfortzónánk és) az ország határát.
Egy életrajzban nem mutat jól, ha magyarázatlanul hagyunk időszakokat. Ami sok minden lehet: egy párhónapos alkotói szabadság (angolul sabbatical), munkanélküliség, egy családtag ápolása. Ha már 5-6 hónapja munka nélkül vagyunk, valamin azonnal változtatni kell. Közismert fogalom manapság a komfortzóna. Vegyünk bátorságot, lépjünk ki belőle!
- Tanuljunk, iratkozzunk be egy tanfolyamra, ami kelendő képzettséget, képességeket ad!
- Költözzünk olyan földrajzi régióba, ahol jobb esélyünk van munkát kapni!
- Költözzünk külföldre és az élettapasztalat mellett nyelvet is testközelből, kényszerhelyzetben sajátíthatunk el!
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen!
Hagyj megjegyzést