Merüljön el szubmisszív kommunikáció elemzésébe miskolci tanácsadással

Szubmisszív kommunikáció Miskolcon

A Szubmisszív kommunikáció Miskolcon is gyakori témája az egyéni kommunikációs és pszichológiai konzultációknak. Olyan viselkedési módot jelenthet, amikor valaki rendszeresen háttérbe szorítja a saját igényeit, nehezen mond nemet, kerüli a nyílt nézeteltérést, és inkább alkalmazkodik akkor is, ha ez számára kellemetlen. Egyetlen udvarias vagy engedékeny reakció még nem jelent problémát. A visszatérő minta és annak következménye számít.

A túlzott alkalmazkodás rövid távon csökkentheti a konfliktust. Hosszabb távon viszont feszültséget, sértettséget és bizonytalanságot okozhat. Előfordul, hogy az érintett csak később veszi észre, mennyire nem értett egyet egy döntéssel. Mások előtt igent mond, majd otthon dühös lesz magára vagy a másik félre. A cél nem az, hogy minden helyzetben keményebb legyen. Inkább az, hogy legyen választása, és érthetően ki tudja fejezni azt, amit valóban szeretne.

A passzív kommunikáció jelei

A passzív kommunikáció egyik jele a rendszeres beleegyezés akkor is, amikor az ember valójában nemet mondana. Gyakori lehet a túl sok mentegetőzés, a saját vélemény visszavonása és a döntések átengedése. Valaki mondhatja azt, hogy neki mindegy, miközben valójában van preferenciája. Más inkább elvállal egy újabb feladatot, mert tart attól, hogy önzőnek vagy nehéz természetűnek fogják tartani.

A testbeszéd is jelezhet bizonytalanságot, de önmagában nem alkalmas következtetésre. Halk beszéd, kevés szemkontaktus vagy visszafogott gesztus lehet személyes stílus is. Sokan hibát követnek el, amikor a csendes embert automatikusan alárendelődőnek tekintik. A lényeg az, hogy képes-e a saját döntését képviselni, és tud-e nemet mondani olyan helyzetben, ahol erre szüksége van.

Személy szerint én azt tartom fontosnak, hogy a kommunikációt mindig a konkrét kapcsolatban vizsgáljuk. Lehet, hogy valaki a munkahelyén nehezen szólal fel, de a barátaival határozott. Más a családban alkalmazkodik túlzottan, miközben szakmai helyzetben jól képviseli magát. Ez segít megtalálni, hol érdemes elkezdeni a gyakorlást.

Asszertív válaszok gyakorlása

A Szubmisszív kommunikáció megváltoztatásának egyik útja az asszertív kommunikáció gyakorlása. Ez nem agresszív fellépést jelent. Az asszertív válasz egyszerre veszi figyelembe a saját és a másik ember szempontjait. Rövid, világos és lehetőleg konkrét. Ahelyett, hogy valaki hosszasan magyarázná, miért nem tud új feladatot vállalni, elmondhatja, hogy jelenleg nincs rá kapacitása.

A gyakorlás során a pszichológus vagy kommunikációs szakember hétköznapi helyzeteket dolgozhat fel. Ilyen lehet egy kérés visszautasítása, fizetéssel kapcsolatos egyeztetés, családi programról szóló vita vagy személyes határ jelzése. Először érdemes egyszerűbb helyzetet választani. Ha valaki évek óta nem mond ellent egy közeli hozzátartozónak, túl nagy lépés lehet rögtön a legnehezebb konfliktussal kezdeni.

Volt olyan eset, amikor egy ügyfél azért kért segítséget, mert minden hétvégén elvállalta mások feladatait. Úgy gondolta, hogy a problémája egyszerűen a gyenge önbizalom. A beszélgetések során kiderült, hogy nemet tudott mondani, de az utána érzett bűntudatot nehezen viselte. Először kisebb kéréseknél gyakorolta a rövid visszautasítást. A változás nem az volt, hogy soha többé nem segített. Inkább az, hogy már dönteni tudott arról, mikor fér bele a segítség.

Kommunikációs tanácsadás árai

A konzultáció díja függ az alkalom hosszától, a szakember képzettségétől és attól, hogy egyéni, páros vagy hosszabb helyzetfeldolgozás történik. Az alábbi összegek tájékoztató ársávok. A pontos díjat és a szolgáltatás tartalmát mindig az adott szakemberrel kell egyeztetni.

A legolcsóbb ajánlat nem mindig rossz, de az ár mögötti tartalmat érdemes ellenőrizni. 8.000 Ft alatt egy teljes hosszúságú, személyre szabott magánkonzultáció ritkán kínál olyan részletes keretet, mint a magasabb díjú alkalmak. Szerintem többet ér egy jól meghatározott célú találkozó, mint több olcsó beszélgetés világos irány nélkül. A magas ár viszont önmagában nem jelent jobb eredményt.

Szakember választása kommunikációs problémához

A megfelelő szakember kiválasztásakor először azt érdemes tisztázni, milyen helyzetben jelenik meg az alárendelődő kommunikáció. Munkahelyi tárgyalásoknál más tapasztalat lehet hasznos, mint egy régóta fennálló családi vagy párkapcsolati mintánál. Pszichológus bevonása különösen indokolt lehet, ha a kommunikációs nehézség erős szorongással, önértékelési problémával vagy visszatérő kapcsolati konfliktussal jár.

A Qjob.hu felületén különböző magánszakemberek ajánlatai hasonlíthatók össze. A megkeresésben érdemes két vagy három konkrét helyzetet megadni. Például azt, hogy az érintett nem tudja visszautasítani a munkahelyi pluszfeladatokat, vagy családi vitában rendszeresen feladja a saját álláspontját. Így a szakember könnyebben meg tudja mondani, milyen formában tud segíteni.

Érdemes rákérdezni arra is, használ-e helyzetgyakorlatokat, ad-e otthon kipróbálható feladatot, és hogyan követik a változást. A kommunikációs készség gyakorlati terület. Ha valaki csak érti, hogy határozottabban kellene reagálnia, de valódi helyzetben továbbra sem tud megszólalni, még szükség lehet gyakorlásra.

Passzív kommunikáció Miskolc környékén

Miskolcon a rendszeres személyes találkozásnál a helyszín is számít. Belváros, Avas, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly és Szentpéteri kapu különböző utazási időt jelenthet. A közeli Felsőzsolca, Arnót, Mályi és Sajószentpéter felől érkezőknek a rendelési idő és a közlekedés lehet döntő. Ha a megfelelő szakember távolabb dolgozik, bizonyos konzultációk távoli formában is megtarthatók.

A közelség mellett a szakmai illeszkedés fontosabb. Ha a probléma főleg párkapcsolati, olyan segítő lehet célszerű, aki rendszeresen dolgozik kapcsolati kommunikációval. Munkahelyi helyzeteknél az asszertivitás és konfliktuskezelés gyakorlata lehet fontosabb. Nem kell feltétlenül hosszú folyamatban gondolkodni. Egy jól körülhatárolt kommunikációs nehézségnél néhány alkalom is adhat használható eszközöket, bár az eredmény egyénenként eltér.

Határok a hétköznapi kapcsolatokban

A Szubmisszív kommunikáció gyakran a személyes határoknál válik láthatóvá. Aki nehezen mond nemet, könnyen túl sok feladatot, találkozót vagy felelősséget vállalhat. Utána fáradtságot és haragot érezhet, miközben a másik fél nem is tudja, hogy a beleegyezés valójában kényszeredett volt. A világosabb kommunikáció ezt a félreértést csökkentheti.

A határ kijelölése nem igényel hosszú indoklást. Fontosabb, hogy érthető legyen, mire mond valaki igent és mire nemet. Kezdetben furcsának vagy udvariatlannak tűnhet egy rövid válasz, főleg annak, aki korábban mindig magyarázkodott. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a válasz valóban bántó.

A fejlődést nem az mutatja, hogy többé nincs konfliktus. A határozottabb kommunikáció néha éppen láthatóvá tesz egy korábban elkerült nézeteltérést. Hasznosabb azt figyelni, hogy az érintett képes-e nyugodtabban megfogalmazni a saját álláspontját, kevesebbszer mond-e kényszerből igent, és könnyebben viseli-e, ha a másik ember nem örül a döntésének. Ezek a változások a hétköznapi kapcsolatokban mérhetők igazán.