Részletes dokumentáció készítése gamedesignhoz

Gamedesign dokumentáció

A jó Gamedesign dokumentáció arra való, hogy a játékötletből egyértelmű, követhető és átadható terv legyen. Ha magánmegrendelőként keresel segítséget, akkor valójában nem hosszú díszes anyagot akarsz, hanem olyan leírást, amelyből látszik a játék célja, a fő szabályok, a tartalom felépítése és az is, hogy miből lesz később működő fejlesztés. Ezen az oldalon olyan önálló szakember munkájára számíthatsz, aki távoli együttműködésben készíti el az anyagot, nem cégként dolgozik, hanem közvetlenül veled egyeztet.

Szerintem itt az első kérdés mindig az, hogy mire kell a dokumentum. Bemutatáshoz, saját csapatnak, pályázathoz, vagy azért, hogy egy fejlesztő és egy grafikus végre ugyanazt értse a projekt alatt. A Gamedesign dokumentáció akkor jó, ha nemcsak ötleteket sorol, hanem döntéseket rögzít. Ettől lesz használható. És ettől lesz kevesebb félreértés a munka során.

A Qjob.hu felületén sokan azért keresnek ilyen segítséget, mert már van egy alapötletük, de nem tudják világos szerkezetbe tenni. Én azt látom, hogy ez teljesen gyakori helyzet. A fejben összeállt játék gyakran jóval részletesebbnek tűnik, mint amennyire leírva valóban az. Egy tapasztalt játéktervező ilyenkor nem kitalál helyetted mindent, hanem kérdez, rendszerez és hiányokat mutat meg.

Mit tartalmaz a játéktervezési dokumentum

A tartalom mindig a projekt méretétől függ, de vannak visszatérő részek. Rövid játékbemutató, célközönség, alapvető játékciklus, szabályok, jutalmazás, nehézségi ív, felülethez kapcsolódó logika, pályák vagy küldetések szerkezete, valamint a technikai korlátokkal számoló megjegyzések. Nem kell minden projektbe minden fejezet. De kell egy világos gerinc.

Tapasztalatom szerint a magánügyfeleknek az segít a legtöbbet, ha a tervdokumentum nem elméleti szövegként készül el, hanem döntési anyagként. Vagyis minden blokk arra válaszol, hogy mi történik a játékban, mit csinál a játékos, milyen visszajelzést kap, és miért marad benne a folyamatban. Ha ez nincs kimondva, a későbbi fejlesztés felesleges körökkel telik meg.

Volt olyan eset, amikor egy ügyfél biztos volt benne, hogy csak le kell írni a meglévő ötletét. A közös munka első szakaszában kiderült, hogy a fő mechanika jól hangzik, de a jutalmazási rendszer teljesen hiányzik, és az első húsz perc után a játékosnak nem lenne valódi motivációja. Nem azért, mert rossz volt az alapgondolat. Hanem azért, mert a dokumentáció még nem tartalmazta a döntések következményeit. Egy jó játéktervezési dokumentum ezt még időben megfogja.

Játéktervezési dokumentum ára

Az ár attól függ, mennyire kidolgozott anyagra van szükség. Egy rövid vázlat és egy részletes fejlesztési leírás között nagy a különbség. A túl olcsó munka ezen a területen gyakran gyengébb minőséget jelent. Ennek egyszerű oka van. Ha a szakember nem kérdez eleget, nem ellenőrzi a logikai hézagokat, és nem ír át több verziót, akkor gyorsan kész lesz valami, csak éppen nem lesz rá később jó építeni.

Ezek irányadó összegek távoli munkára. Ha a projekt több játékmódot, gazdasági rendszert, fejlődési ívet vagy sok tartalmi elemet tartalmaz, a díj emelkedik. Ha csak rendet kell tenni a már meglévő jegyzetekben, akkor kevesebb is elég lehet. De szerintem az árnál fontosabb, hogy pontosan lásd, mit kapsz a végén. Oldalszámot, szerkezetet, javítási kört, átadási formát.

Hogyan válassz játéktervezőt

Játéktervezőt akkor érdemes választani, ha nemcsak játékos szemmel gondolkodik, hanem tud döntéseket indokolni is. A jó szakember nem attól meggyőző, hogy sokat beszél a kedvenc műfajáról, hanem attól, hogy röviden és tisztán szét tudja bontani a feladatot. Meg tudja mondani, melyik ötlet működik, melyik kockázatos, és hol kell még adat vagy teszt.

Nézd meg, hogyan kérdez. Kér-e célcsoportot, platformot, játékidőt, pénzügyi keretet, tartalomtervet, versengő vagy együttműködő működést. Ha ezekre nem kíváncsi, akkor valószínűleg nem dokumentáció készül, hanem általános ötletelés. Az is lehet hasznos, csak nem ugyanaz.

Sokan ott hibáznak, hogy kizárólag a látványos portfóliót nézik. Pedig ennél fontosabb, hogy a szabadúszó mennyire tud szerkezetben gondolkodni. Kérj mintát vagy részletet korábbi anyagból. Nem teljes projektet, mert az gyakran bizalmas. De egy névtelenített részletből látszik, hogyan épít fel egy rendszert. Tapasztalatom szerint abból is sok minden kiderül, hogy mennyire tud röviden fogalmazni. A jó tervdokumentum nem terjengős. Hanem egyértelmű.

A Gamedesign dokumentáció munkamenete

A távoli együttműködés akkor működik jól, ha az elején rögzítitek a keretet. Mi a cél, milyen mélység kell, ki fogja használni az anyagot, és mikorra kell elkészülnie. Utána jön egy rövid egyeztetés vagy kérdéssor. Ebből lesz egy vázlat. Ha ez rendben van, indulhat a kidolgozás.

Az átlagos folyamat több lépésből áll. Brief vagy jegyzetek átadása. Első szerkezeti vázlat. Kérdések tisztázása. Első változat elkészítése. Javítási kör. Végleges átadás. Ezt sok magánügyfél túl merevnek érzi, pedig pont ez gyorsítja a munkát. Ha nincs jól körülhatárolt menet, akkor a projekt könnyen újra és újra elcsúszik ugyanazokon a pontokon.

Az anyagátadás általában szerkeszthető szövegként vagy jól tagolt dokumentumként történik. Néha mellé kerül egyszerű táblázat, rendszerábra vagy tartalmi lista is. Fontos, hogy már a legelején kiderüljön, hány javítási kör fér bele, és mi számít új feladatnak. Szerintem itt csúszik el a legtöbb együttműködés. Az ügyfél még bővítene, a szakember pedig azt érzi, hogy már egy új projekt indult el.

A határidő kis anyagnál néhány nap is lehet, nagyobb tervnél inkább egy vagy több hét. De nem a sebesség a fő érték. Hanem az, hogy a végén legyen egy olyan anyag, amelyhez később vissza lehet nyúlni, és amely nem omlik össze az első részletes kérdésnél.

Tipikus hibák a Gamedesign dokumentáció körül

A leggyakoribb hiba az, hogy valaki túl korán akar teljes anyagot írni. Még nincs eldöntve a játék magja, de már fejezetcímek és hosszú leírások készülnek. Ilyenkor a szöveg sok lesz, a döntés kevés. De az is gond, amikor minden fejben marad, és a megrendelő azt várja, hogy a másik fél majd kitalálja helyette a hiányzó részeket.

Másik gyakori gond a pontatlan elvárás. Például az ügyfél fejlesztőnek szánt részletességet vár, de csak rövid ötletleírásra ad keretet. Vagy fordítva. Bemutató anyagot szeretne, mégis száraz belső munkadokumentum készül. Én azt látom, hogy ezt egy rövid előzetes minta vagy tartalomjegyzék már az elején meg tudja előzni.

És ott van a minőség kérdése is. A jó eredmény nem attól jó, hogy hosszú, hanem attól, hogy következetes. A mechanikák ne mondjanak ellent egymásnak. A célok legyenek mérhetők. A játékos útja legyen érthető. A jutalmazás és a nehézség ne essen szét. Ha ezek rendben vannak, a dokumentum valóban használható lesz. Ha nem, akkor csak egy szépnek tűnő fájl marad, amiből a tényleges munka során kevés segítség jön.

Ezért érdemes olyan önálló szakembert keresni, aki nemcsak leírja az ötletet, hanem vissza is kérdez rá. A magánügyfélnek általában ez adja a legtöbb biztonságot. Világos feltételek, követhető munkamenet, vállalható ár és olyan végeredmény, amit a fejlesztés, a bemutatás vagy a további tervezés során tényleg lehet használni.