Személyre szabott onboarding képernyők fejlesztése

Személyre szabott onboarding

A személyre szabott onboarding akkor hasznos, ha az új felhasználónak már az első belépéskor gyorsan értenie kell, mire való a felület és mi lesz a következő lépése. Ilyenkor nem egy általános üdvözlő sorozat kell, hanem olyan belépő folyamat, amely a célhoz, a felhasználói helyzethez és a termék logikájához igazodik. Egy magánmegrendelő számára ez azért fontos, mert a rossz első élmény később is visszaüt. Sokan letöltik az alkalmazást vagy megnyitják a szolgáltatást, de nem jutnak el az első sikerig. Én azt látom, hogy ezen a ponton dől el sok minden. Ha a képernyők rögtön segítenek, akkor a felhasználó marad. Ha csak díszesek, de nem egyértelműek, akkor kilép.

A jó onboarding nem pusztán szép felület. Rövid. Világos. És célt mutat. A személyre szabott megoldás figyelembe veszi, hogy más információ kell egy kezdőnek, mint annak, aki már látott hasonló rendszert. Ez különösen fontos appoknál, ügyfélportáloknál, oktatási felületeknél és előfizetéses szolgáltatásoknál. A Qjob.hu oldalon ezért sokan nem céget keresnek, hanem olyan szabadúszó szakembert, aki végig tudja gondolni a belépési élményt, megrajzolja a képernyőket, és ha kell, a fejlesztővel is egyeztet. Itt általában a tiszta folyamat többet ér, mint a látványos, de felesleges elem.

Szerintem a személyre szabás ott kezdődik, hogy a felhasználó nem ugyanazt kapja minden helyzetben. Más üzenet kell annak, aki most regisztrált, és más annak, aki ajánlásból érkezett. Másik hangsúly kell, ha adatot kell megadnia, és másik, ha egy funkciót kell először kipróbálnia. Egy jó UX tervező vagy felülettervező ezt már az elején tisztázza. Nem a végén told be még három képernyőt, hanem előre felépít egy belépési utat.

Mikor érdemes onboardingot kérni

Onboardingot akkor érdemes rendelni, ha az első használat túl sok kérdést hagy nyitva. Ilyen jel lehet, ha az emberek regisztrálnak, de nem fejezik be a beállításokat. Vagy letöltenek valamit, mégsem térnek vissza. De akkor is indokolt, ha új funkció jelenik meg, és a meglévő felhasználók nem értik, mi változott. Az online szakember ilyenkor nemcsak rajzol. Átnézi a belépési pontokat, a szövegeket, a sorrendet és azt is, hogy hol akad meg a figyelem.

A személyre szabott onboarding sokszor kisebb feladattal indul. Lehet, hogy csak három képernyő készül. Lehet, hogy egy új üdvözlő folyamat kell a regisztráció elé. És lehet, hogy a teljes első használati út újragondolása a cél. Tapasztalatom szerint a magánmegrendelők gyakran későn jönnek rá, hogy a gond nem a teljes termékkel van, hanem az elejével. Volt olyan eset, amikor egy ügyfél azt hitte, az alkalmazás funkciói gyengék. Később kiderült, hogy a felhasználók egyszerűen nem jutottak el odáig, ahol az érték megjelent volna. Az első négy képernyő volt rosszul felépítve, nem maga a szolgáltatás.

És van egy másik helyzet is. Amikor a felület elsőre érthetőnek tűnik annak, aki készíttette, de idegen annak, aki most találkozik vele. Sokan ott hibáznak, hogy saját logikájukból indulnak ki. Amit ők nyilvánvalónak látnak, az az új felhasználónak gyakran homályos. Egy szabadúszó tervező előnye az lehet, hogy kívülről nézi meg a folyamatot, és hamar észreveszi a vakfoltokat.

Az onboarding ára

A személyre szabott onboarding ára attól függ, mennyire mély a feladat. Nem ugyanaz egy rövid képernyősorozat és egy teljes első használati út tervezése. Az árra hat a kutatás mértéke, a képernyők száma, a szövegírás, a drótváz, a végleges látvány, az egyeztetések száma és az, hogy kell-e fejlesztői átadás. A túl olcsó munka ezen a területen gyakran gyengébb minőséget jelent. Ennek egyszerű oka van. Ha valaki túl kevés időt szán a felhasználói logikára, akkor csak gyors rajz készül, nem valódi megoldás.

Én azt látom, hogy a reális ár inkább a tiszta gondolkodást fizeti meg, nem a díszítést. Az is számít, hogy a szakember vállal-e tesztelhető prototípust, javítási kört és átadási leírást. Ezen a felületen a legtöbb magánmegrendelőnek akkor átlátható a helyzet, ha a munka kisebb csomagokra van bontva.

Ezek az összegek tájékoztató jellegűek, de a magánpiacon nagyjából ilyen sávokkal lehet számolni. Ha valaki nagyon alacsony árat mond teljes körű személyre szabott onboardingra, ott érdemes megkérdezni, hogy pontosan mi van benne. Sok félreértés abból indul, hogy az ügyfél végleges képernyőket vár, a kivitelező pedig csak durva vázlatra gondol.

Az onboarding folyamata

Egy távoli együttműködésnél a folyamat akkor működik jól, ha rögtön az elején tiszta a cél. Mi történjen az első belépés után. Mit kell megértenie a felhasználónak. Mi az az első sikerélmény, ami miatt nem zárja be a felületet. A legtöbb munka egy rövid briefből indul. Ebben benne van a termék típusa, a célcsoport, a fő funkció, a versenyhelyzet és az, hogy most mi nem működik.

Ezután jön a logikai váz. Nem látványterv, hanem sorrend. Milyen képernyő következik, mit mond, milyen döntést kér, és mit enged átugrani. Szerintem ez a rész fontosabb, mint sokan gondolják. Ha itt jó a szerkezet, a vizuális kidolgozás már könnyebb. A szabadúszó szakember sokszor drótvázzal kezdi, majd ebből lesz részletesebb terv. Ha kell, készül kattintható minta is, hogy a megrendelő lássa a mozgást és az arányokat.

Az online munka előnye, hogy gyorsan lehet köröztetni a verziókat. A megbeszélés lehet üzenetben vagy hívásban. Az anyagátadás történhet linkkel, képként, jegyzetekkel vagy prototípussal. De ehhez fegyelem kell. A határidő csak akkor tartható, ha a visszajelzés nem széteső. Én azt javaslom, hogy a megrendelő egyszerre gyűjtse össze a megjegyzéseket, ne öt külön üzenetben küldje szét három nap alatt. Ettől sokkal gyorsabb lesz a munka.

A leadási idő általában néhány naptól két hétig terjed, a terjedelemtől függően. Egy kisebb onboarding sorozat hamar elkészülhet. Egy összetettebb belépési út több körrel együtt több időt kér. Itt az a döntő, hogy mennyi egyeztetés van, és kell-e menet közben újragondolni a szövegeket is.

Onboarding szakember választása

A megfelelő szakember kiválasztásánál nem az a legfontosabb, hogy mennyi színes munkát mutat a portfólióban. Az számít, hogy látott-e már hasonló felhasználói helyzetet, és tud-e világosan beszélni a döntéseiről. Ha egy felülettervező csak annyit mond, hogy ez modernebb lesz, az kevés. Jobb jel, ha el tudja mondani, miért rövidíti le a folyamatot, miért hagy el egy képernyőt, vagy miért tesz bizonyos információt későbbre.

Érdemes megnézni, hogy a szabadúszó tervező milyen anyagot kér induláskor. Aki semmit nem kér, az általában találgatni fog. Aki rögtön a célról, a felhasználóról, a kudarcpontokról és a korábbi visszajelzésekről érdeklődik, az valószínűleg komolyabban veszi a munkát. Jó jel az is, ha a szakember tisztázza, hány módosítás fér bele, milyen formában ad át, és mi minősül plusz feladatnak.

Tapasztalatom szerint a magánügyfelek néha túl gyorsan döntenek egy olcsó ajánlat alapján. Ez érthető, de kockázatos. Az onboarding nem olyan terület, ahol a hibát könnyű később észrevétlenül javítani. Ha rossz az első belépési élmény, abból lemorzsolódás lesz. És azt utólag drágább orvosolni. Egy jó UX tervező nem feltétlenül a legolcsóbb, de sok felesleges kört megspórolhat.

Onboarding hibák és elvárások

A leggyakoribb hiba, hogy a megrendelő túl sok mindent akar elmondani rögtön az elején. Pedig az onboarding feladata nem az, hogy mindent megmutasson. Hanem az, hogy az első lépést akadály nélkül átvezesse. Sokan ott hibáznak, hogy egy mini használati útmutatót akarnak az első indításba sűríteni. Ettől a felhasználó elfárad, még mielőtt bármit kipróbálna.

Másik tipikus gond a bizonytalan elvárás. A megrendelő azt mondja, legyen egyszerű és modern. Ez kevés. Kell valami mérhető cél. Például fejezze be többen a regisztrációt. Értsék meg gyorsabban a fő funkciót. Vagy csökkenjen az első napos kilépés. Ha nincs ilyen cél, nehéz eldönteni, hogy jó lett-e a munka.

És van a minőség kérdése. A felhasználó nem külön nézi a szöveget, a gombot, a sorrendet és a rajzot. Egyben érzékeli az egészet. Ha a szöveg homályos, hiába szép a képernyő. Ha a gombfelirat rossz, hiába jó az illusztráció. Szerintem a jó eredmény ott kezdődik, hogy minden elem ugyanabba az irányba tolja az embert. Nem magyarázkodik, hanem segít.

Volt olyan eset, amikor egy ügyfél ragaszkodott hét bemutató képernyőhöz, mert szerinte sok funkció volt a termékben. A tesztverziót látva már ő mondta ki, hogy ez túl sok. Végül három képernyő maradt, utána egy vezetett első feladat. Sokkal tisztább lett az egész. Ilyenkor látszik, hogy a kevesebb néha valóban több.

Javítások és átadás az onboardingnál

Az átadás akkor jó, ha a megrendelő nemcsak képeket kap, hanem használható anyagot. Online szolgáltatásnál ez lehet szerkeszthető fájl, fejlesztői jegyzet, kattintható prototípus és rövid magyarázat a logikáról. Ha a munkát más fejlesztő viszi tovább, különösen fontos, hogy érthető legyen, mi történik a gombok után, melyik képernyő mikor jelenik meg, és hol lehet kihagyni egy lépést.

A javítások számát érdemes előre rögzíteni. Nem azért, mert a szakember ne lenne rugalmas, hanem mert ettől marad rendezett a projekt. Ezen az oldalon sokszor az működik jól, ha van egy első bemutatás, utána egy összegyűjtött visszajelzés, majd egy végső finomítás. Ennél több kör már gyakran nem jobb minőséget hoz, hanem csak új bizonytalanságot.

De az is fontos, hogy a megrendelő tudja, mit nézzen. Nemcsak azt, hogy tetszik-e. Hanem azt is, hogy érthető-e, rövid-e, van-e felesleges lépés, világos-e a következő teendő. A személyre szabott onboarding akkor jó, ha a felhasználó nem érzi tehernek. Csak egyszerűen továbbmegy. És ez a cél. Nem az, hogy sok képernyő legyen, hanem az, hogy az első perc ne vesszen el.

Ha magánszemélyként keresel erre felkészült szabadúszó szakembert, szerintem az a legjobb kiindulás, ha pontosan leírod a feladatot, a mostani gondot és a várt eredményt. Innen már könnyebb valóban hasznos ajánlatot kapni, és nem csak egy szép, de üres tervet. Itt a tiszta brief, az ésszerű ár és a követhető folyamat együtt ad jó alapot a munkához.