Rövid pitch deck készítése startupok számára

Pitch deck magánügyfeleknek

A Pitch deck akkor hasznos, amikor valaki rövid idő alatt akar érthetően és hitelesen beszélni egy ötletéről, projektjéről vagy induló vállalkozásáról. Nem hosszú bemutató anyag kell, hanem feszes történet. A legtöbb érdeklődő nem látványt keres elsőként, hanem rendet a gondolatok között. Ezért a jó befektetői prezentáció nem az effektekkel kezdődik, hanem azzal, hogy világos legyen a probléma, a megoldás, a piac, a csapat és az a pont, ahol pénzre vagy partnerre van szükség. Magyar és nemzetközi útmutatók is rendszeresen ezt a szerkezetet emelik ki, jellemzően 10 és 20 dia közötti terjedelemmel, külön blokkokkal a piacról, versenytársakról, pénzügyi képről és a tőkebevonási igényről. citeturn136754search5turn136754search8turn136754search12

Sokan ott hibáznak, hogy a Pitch deck helyett egy túl részletes céges ismertetőt készítenek. Teleírják a diákat, és remélik, hogy majd az olvasó kiszedi a lényeget. Ez ritkán működik. Aki nézi, gyorsan akar dönteni arról, érdemes-e tovább beszélni. Én személy szerint azokat az anyagokat tartom erősebbnek, amelyek kevesebb állítást tesznek, de mindet alá is tudják támasztani. Egy jó prezentációs anyag nem akar mindent egyszerre elmondani. Inkább teret hagy a kérdéseknek.

A magánmegbízók között sok a kezdő alapító, a szabadúszó fejlesztő, a kisebb csapat egyik tagja vagy az a szakember, aki először készül komoly tárgyalásra. Nekik általában nem ügynökségi csomag kell, hanem egy olyan prezentációs szakember, aki rendbe teszi a mondanivalót, egyszerűsíti a szöveget, és segít abban is, mi kerüljön ki a diáról. A Qjob.hu felületén ezért inkább az a fontos, hogy a megbízó olyan embert találjon, aki kérdez, visszavágja a felesleget, és nem csak szépre formáz.

A pitch deck felépítése

A jó pitch deck általában rövid. De a rövidség önmagában nem előny. Attól lesz működőképes, hogy van egy iránya. Az első pár dia megmutatja, mi a gond és kinek fáj igazán. Ezután jön a megoldás, majd a piac és a versenyhelyzet. Később kerül elő a bevételi logika, a fontos számok, a csapat és a konkrét kérés. Több útmutató is hangsúlyozza, hogy a versenytársak bemutatása nem dísz, hanem bizalmi pont. Ha valaki azt mondja, nincs versenytárs, az inkább gyanút kelt. citeturn136754search5turn136754search6

Az is gyakori hiba, hogy a megbízó túl korán a dizájnnal kezd foglalkozni. Színek, ikonok, átmenetek, háttérképek. De közben nincs tiszta válasz arra, pontosan mekkora a piac, hogyan jön bevétel, vagy mitől jobb a termék a már létező megoldásoknál. Az ilyen anyag kívülről rendezettnek tűnik, mégis üres marad. A pitch deck készítő feladata ilyenkor nem az, hogy szebbre húzza ugyanazt, hanem az, hogy kérdésekkel kiszedje a hiányzó részeket.

Volt olyan eset, amikor egy ügyfél ragaszkodott húsz sűrű diából álló anyaghoz. Azt mondta, minden részlet fontos. Amikor végignéztük, kiderült, hogy a befektető számára valóban fontos részek nagyjából hat diára fértek fel. A többi háttéranyag maradt későbbre. Ettől az egész nem lett szegényebb. Inkább érthetőbb lett. És ez sokszor többet ér, mint még tíz magyarázó oldal.

Pitch deck árak

A Pitch deck ára attól függ, mennyire kész az alapanyag, kell-e kutatás, újraírás, számszerűsítés, vizuális rendbetétel és próba. A nemzetközi gyakorlatban a tömör szerkezet, a 10 és 20 dia közötti terjedelem és a befektetői fókusz számít alapnak, de ettől még az egyes megbízások nagyon eltérnek. citeturn136754search8turn136754search13

Az én tapasztalatom az, hogy a nagyon olcsó munka ritkán lesz igazán használható. Olcsóbban elkészülhet egy egyszerű sablonos diaanyag, de a valódi értéket többnyire a gondolkodás rendezi meg. Aki végigkérdezi a projektet, javítja a sorrendet, és kimondja, mi gyenge még az anyagban, az nem pusztán gépel. És ez az a rész, amit sokan alábecsülnek. Személy szerint azt látom, hogy 25.000 alatt inkább gyors javítás vagy részfeladat fér bele, nem teljes befektetői prezentáció.

Persze a drágább ár sem garancia. Volt már olyan, hogy valaki sok pénzért kapott látványos anyagot, de az első kérdésnél megakadt, mert a diák mögött nem volt valós logika. Ezért az árlistát érdemes úgy nézni, mint irányt. Nem az a kérdés, mennyibe kerül egy dia, hanem az, mennyi munka kell ahhoz, hogy a mondanivaló végre összeálljon.

Számok, piac és hitelesség

Pitch deck nélkül is lehet jó ötletet elmondani, de számok nélkül nehéz komolyan venni. Nem kell mindenre hosszú pénzügyi modell, de a piac mérete, a várható bevétel logikája, a növekedés útja és a költségek fő iránya legyen tiszta. A legjobb útmutatók szerint a piac, a verseny és a finanszírozási igény nem mellékes rész, hanem a tárgyalás alapja. citeturn136754search5turn136754search8turn136754search16

Sokan azt hiszik, hogy elég egy nagy szám a teljes piacról. De ez kevés. A néző azt akarja érteni, ebből mekkora szelet érhető el valóban, milyen úton, milyen idő alatt. Én jobban bízom a szerényebb, de megvédhető becslésekben. A túl nagy ígéret rövid távon figyelmet hozhat, de könnyen szétesik a beszélgetés során.

Egy másik gyakori probléma a bizonyíték hiánya. Ha van korai ügyfél, próbafolyamat, visszatérő érdeklődés vagy akár csak erős felhasználói visszajelzés, azt érdemes röviden és pontosan beépíteni. Nem kell minden adatból külön dia. De kell néhány kapaszkodó, ami megmutatja, hogy az állítás nem a levegőben lóg. A jó bemutató anyag ebben segít. Nem felnagyít, hanem tisztáz.

Pitch deck szakember választása

A megfelelő szakember kiválasztása sokszor fontosabb, mint maga a sablon vagy a program, amiben a prezentáció készül. Olyan embert érdemes keresni, aki látott már befektetői helyzetet, tud röviden írni, és nem sértődik meg attól, ha vissza kell bontani a kedvenc diát. A jó szakember nem csak díszít. Kérdez. Vitatkozik. És néha azt mondja, ezt a részt inkább vegyük ki.

Én azt nézném először, hogyan beszél az előző munkáiról. Ha csak azt emeli ki, hogy szép és modern lett az anyag, az nekem kevés. Ha arról beszél, hogy rövidebb lett a történet, erősebb lett a nyitás, tisztább lett a kérés, az már jobb jel. Hasznos az is, ha a pitch deck készítő meg tud mutatni előtte és utána példát, vagy legalább el tudja mondani, milyen hibákat szokott kiszúrni.

És sok megbízó hibázik abban, hogy csak a portfólió képei alapján dönt. Pedig egy befektetői prezentáció nem plakát. Beszélgetést készít elő. Ezért a közös munka módja legalább annyit számít, mint a végeredmény kinézete. Rövid határidőnél különösen fontos, hogy a szakember tudjon priorizálni, és ne akarjon mindent egyszerre javítani. A cél nem a tökéletes dokumentum, hanem a jól használható anyag.

Ha valaki először keres ilyen segítséget, érdemes kis feladattal indulni. Például csak a vázlatot vagy a nyitó öt diát átnézetni. Így gyorsan kiderül, hogyan gondolkodik a másik fél. Ez kevesebb kockázat, és gyakran többet mond, mint egy hosszú bemutatkozó üzenet.