UI-komponensek létrehozása az adatok gyors szerkesztéséhez

Adatszerkesztő UI

Az Adatszerkesztő UI akkor lesz jó, ha az adatok módosítása gyors marad, mégis kevés a hiba. Magánügyfélnél ez sokszor nem nagy vállalati rendszer, hanem saját ügyfélkezelő, foglalási felület, rendeléslista, készletnézet vagy olyan belső oldal, ahol naponta több tucat sort kell javítani. Ilyenkor nem a dísz számít, hanem az, hogy az ember első pillantásra lássa, mit lehet szerkeszteni, hol kell menteni, és mikor történt tényleges változás. Egy jó adatkezelő felület nem gondolkodtat feleslegesen. Röviden megmutatja, mire való, és hagyja dolgozni a felhasználót.

A külföldi és magyar példákban ugyanaz ismétlődik. Jól olvasható táblázat, keresés, szűrés, egyértelmű sor műveletek, visszajelzés mentés után, és olyan szerkesztés, amely nem viszi el az embert egy teljesen másik oldalra minden apró módosítás miatt. Személy szerint én azokat a megoldásokat szeretem, ahol a fontos mezők helyben javíthatók, de a bonyolultabb adatok külön nézetet kapnak. Ez sokkal nyugodtabb munkát ad. Sok megrendelő ott hibázik, hogy minden adatot ugyanúgy akar kezelni, pedig egy dátum, egy státusz és egy hosszú megjegyzés nem ugyanaz a feladat.

És van még valami. Az adatszerkesztő felület gyakran évekig velünk marad. Emiatt nem érdemes csak arra figyelni, hogyan néz ki az első átadáskor. Sokkal fontosabb, hogyan viselkedik három hónap múlva, amikor több adat, több mező és több ember használja. Az Adatszerkesztő UI tervezése pont ezért inkább rendrakás, mint látványterv.

Adatkezelő felület felépítése

Egy használható adatkezelő felület általában néhány alapelv köré épül. Az első a látható szerkezet. A felhasználó tudja, mit lát listában, mit tud szűrni, és melyik elem módosítható. A második a nézetek közti arány. Nem kell mindent egyetlen táblázatba zsúfolni. A rövid mezők maradhatnak soron belül, a részletes adatok mehetnek oldalsávba vagy külön szerkesztőlapra. A harmadik az állapotjelzés. Ha valamit megváltoztattak, annak azonnal látszania kell. Sok rossz felület itt vérzik el. A felhasználó rányom a mentésre, majd nem tudja, sikerült-e.

Az ilyen munkánál a felülettervező vagy UX tervező először azt nézi meg, milyen típusú adatokkal kell dolgozni. Rövid számokkal. Dátumokkal. Állapotokkal. Legördülő listákkal. Szabad szöveggel. Fájlokkal. Linkekkel. Ez nem részletkérdés. Más szerkesztési mód kell egy ármezőhöz, mint egy többmondatos leíráshoz. Sok ember azt hiszi, hogy elég egy egységes mezőcsalád, és kész. De a gyakorlatban ettől lesz lomha a munka. Szerintem jobb a változó logika, ha közben a vizuális rend megmarad.

Volt egy eset, amikor egy ügyfél a saját belső listáját akarta szebbé tenni. Elsőre úgy tűnt, csak néhány gombot kell áthelyezni. A teszt közben derült ki, hogy a valódi probléma nem a kinézet, hanem a táblázat széteső működése volt. A sorok szerkesztéskor elugrottak, a szűrők elvesztek, és mentés után visszakerült a felhasználó az első oldalra. Ez kívülről apróságnak látszik. Belülről viszont napi bosszúság. Ilyen helyzetben az adatszerkesztő UI tervezése már nem dekoráció, hanem javítás.

Adatszerkesztő UI árak

Az ár több tényezőtől függ. Mekkora a felület. Hány képernyőt kell átgondolni. Van-e meglévő rendszer. Kell-e drótváz, kattintható terv vagy csak részletes képernyőjavaslat. Egy egyszerűbb szerkesztő nézet olcsóbb, mint egy teljes adatkezelő felület szűrőkkel, tömeges műveletekkel, oszlopbeállítással és jogosultsági logikával. Az én tapasztalatom az, hogy a gyanúsan alacsony ár sokszor azt jelenti, hogy a szakember csak a felszínt rajzolja meg, de nem nézi végig az igazi használati helyzetet. Olcsóbban 40.000 forint alatt is lehet ajánlatot találni, de ez ritkán jelent alapos munkát, ha több nézet és valós használati logika is kell.

Olcsó szerkesztőképernyő néha elég, ha nagyon kevés mező van és csak egy ember dolgozik vele. De ha már napi rutinra készül a felület, szerintem nem érdemes túl szűk költségből indulni. Egy lassú vagy bizonytalan adatkezelő nézet hamar visszahozza a hibák árát. És ez már nem csak esztétikai kérdés.

A táblázat irányár. A végső összeg lehet magasabb is, ha régi rendszerhez kell alkalmazkodni, vagy sok kivételes mező és jogosultsági szabály van. Nekem az a benyomásom, hogy 30.000 forint alatt az ilyen munka inkább felületes igazítás, nem valódi tervezés. És ez később általában látszik is.

Hibák az adatszerkesztő nézetben

A legtöbb probléma nem látványos. Inkább apró súrlódás. Túl sok oszlop egyszerre. Rosszul elkülönített kattintható mezők. Olyan ikon, amelyből nem derül ki semmi. Mentés gomb és törlés gomb egymás mellett, alig különbözve. Szűrők, amelyek minden frissítésnél visszaállnak. Ezek a hibák önmagukban kicsinek tűnnek, együtt mégis lassúvá teszik a munkát. Sok ügyfél azt mondja ilyenkor, hogy valahogy fárasztó a felület. És többnyire igaza van.

Sokan ott követik el a hibát, hogy a táblázatot egyben akarják erőltetni telefonra, laptopra és nagy képernyőre. De egy adatkezelő felület nem mindig ugyanúgy működik mindenhol. Én személy szerint jobban szeretem, ha kisebb képernyőn kevesebb oszlop látszik, és a részletes adatok külön nyílnak meg. Nem minden funkciónak kell mindig szem előtt lennie. Inkább legyen tiszta a fő útvonal, mint zsúfolt az egész képernyő.

Másik tipikus gond a túl sok helyben szerkeszthető elem. Elsőre gyorsnak tűnik, de ha minden mező egyszerre aktiválható, könnyű véletlenül átírni valamit. Külföldi szakmai anyagok is gyakran kiemelik, hogy a táblázatban fontos a jól felismerhető szerkeszthetőség, a keresés, a szűrés és a visszajelzés mentés után. Ezzel teljesen egyetértek. A felhasználó akkor érzi magát biztonságban, ha tudja, mit szerkeszt, hogyan ment, és hogyan tud visszalépni.

Szakember választása adatkezelő felülethez

Ha valaki ilyen munkára keres embert, nem csak azt érdemes nézni, ki készít szép képeket. Sokkal fontosabb, ki tud kérdezni. A jó felülettervező vagy UX tervező megkérdezi, ki használja a rendszert, milyen adatokkal dolgozik, mi számít gyakori feladatnak, mennyi időt visz el most egy módosítás, és hol történnek hibák. Ha ezekről nincs szó, az nekem figyelmeztető jel. Az Adatszerkesztő UI nem olyan terület, ahol elég egy látványos mintakép.

Érdemes referenciát kérni olyan munkákról, ahol táblázatok, admin nézetek, űrlapok vagy belső kezelőfelületek szerepelnek. A nyilvános honlap és a belső adatkezelő felület más műfaj. Előbbi kommunikál. Utóbbi dolgoztat. Sok megrendelő ezt keveri össze. Pedig aki jól tervez landing oldalt, még nem biztos, hogy jól old meg tömeges szerkesztést, oszloplogikát vagy hibás állapotokat.

Qjob.hu felületén is érdemes olyan specialistát keresni, aki kifejezetten admin nézetek, adatbeviteli képernyők vagy összetettebb kezelőfelületek tervezését vállalja. Én előnynek tartom, ha a szakember beszél drótvázról, tesztelésről, állapotkezelésről és nem csak színvilágról. A jó kérdések sokszor többet mondanak, mint a kész minta.

Helyi munka és környékbeli egyeztetés

Az ilyen feladat gyakran távolról is elvégezhető, mert a tervezéshez nem mindig kell személyes találkozó. De vannak helyzetek, amikor a helyi egyeztetés előnyt ad. Főleg akkor, ha több családtag, partner vagy kisebb csapat ugyanazt a rendszert használja, és a döntések gyorsabban megszületnek egy közös áttekintés során. A belső felhasználói folyamatot sokszor könnyebb megérteni, ha a szakember látja, hogyan történik a napi adatjavítás, milyen lapok vannak megnyitva, és mikor kell gyorsan dönteni.

A központi részen élő megrendelőnek általában egyszerűbb az online egyeztetés, mert több szakember is gyorsan elérhető. A külső városrészekben és a környező településeken inkább az számít, hogy a kiválasztott tervező mennyire tud tisztán kommunikálni és mennyire pontos az átadás. Nem a távolság a fő kérdés, hanem az, hogy érti-e a felület valódi használatát. Volt már példa arra, hogy egy személyes találkozó semmit nem adott hozzá, miközben egy jól előkészített online bemutató fél nap alatt helyretette az egész projektet.

De az ellenkezője is igaz. Volt olyan ügyfél, akinél csak akkor vált érthetővé a gond, amikor megmutatta élőben, hogyan ír át adatokat egyik sorból a másikba. Ezt képernyőképből nehéz lett volna megérteni. Ezért szerintem a jó megoldás nem merev. Van, amikor helyi találkozó kell. Van, amikor elég a képernyőmegosztás. A cél ugyanaz marad. Olyan adatszerkesztő nézet készüljön, amely nem lassítja a napi munkát.

Adatszerkesztő UI a napi használatban

A végén mindig az számít, mennyire természetes a használat. Ha a felhasználó gyorsan talál sort, könnyen szűr, egyértelműen szerkeszt, majd biztos visszajelzést kap, a felület jó irányban van. Ha minden apró módosításhoz új oldal nyílik, eltűnik a szűrés, vagy a mentés utáni állapot bizonytalan, akkor hiába szép a terv, a napi munka nehézkes marad. Szerintem az adatszerkesztő nézetnél a nyugalom a legjobb mérce. Nem kell rajta gondolkodni. Működnie kell.

És sokan elfelejtik, hogy a jövőbeni bővülés is része a tervezésnek. Ma lehet húsz mező és ötven rekord. Fél év múlva lehet ennek a többszöröse. Ezért én jobban bízom abban a szakemberben, aki nem csak a jelenlegi képernyőt rajzolja meg, hanem azt is átgondolja, mi lesz később a szűrőkkel, az oszlopokkal, a hibajelzésekkel és a jogosultságokkal. Az Adatszerkesztő UI tervezése jó esetben nem csak rendezettebb felületet ad, hanem kevesebb hibát, gyorsabb adatjavítást és kisebb idegeskedést is. Ez magánügyfélnél ugyanúgy fontos, mint nagyobb rendszerben.