Interaktív elemek hatásának ellenőrzése a konverzióra

Interaktív elemek hatása a használhatóságra

Az interaktív elemek hatása akkor válik igazán láthatóvá, amikor egy látogató ténylegesen használni kezdi az oldalt, nem csak ránéz. Egy gomb, egy lenyíló mező, egy kapcsoló, egy csúszka vagy egy kattintható kártya önmagában még nem probléma. A gond ott kezdődik, amikor ezek az elemek nem egyértelműek, túl sokan vannak, vagy mást ígérnek, mint amit végül csinálnak. A felhasználó ilyenkor nem azt érzi, hogy modern felületet kapott, hanem azt, hogy minden lépésnél újra gondolkodnia kell.

Szerintem sok tulajdonos alábecsüli ezt. Azt látja, hogy az oldal élőnek tűnik, mozog, reagál, tehát biztosan jobb lett. De a felhasználói élmény javítása nem attól történik meg, hogy minél több dolog reagál az egérre vagy az érintésre. Inkább attól, hogy a reakció mindig érthető, következetes és arányos. Egy jól működő gomb megnyugtató. Egy rosszul működő interaktív elem fárasztó. És ez a különbség sokkal gyorsabban érezhető, mint azt sokan gondolják.

Az interaktív elemek hatása különösen fontos olyan oldalakon, ahol magánügyfelek szolgáltatót keresnek, ajánlatot kérnek vagy kapcsolatba lépnek valakivel. Ilyenkor minden bizonytalanság veszteséget okoz. Ha a gomb nem úgy néz ki, mint egy gomb, ha a kattintás után nincs visszajelzés, ha a lenyíló lista furcsán viselkedik, a látogató egyszerűen megáll. Nem biztos, hogy panaszkodni fog. Lehet, hogy csak bezárja az oldalt.

Mikor segít és mikor zavar az interakció

Nem minden interaktív elem hasznos attól, hogy működik. Sok felületen a kattintható területek túl nagyok vagy épp túl kicsik. Van, ahol szinte minden mozdulatra történik valami. Másutt meg ott sem kap az ember visszajelzést, ahol nagyon kellene. Az egyik véglet idegesítő, a másik bizonytalan. A kettő között van az a pont, ahol a rendszer csak akkor reagál, amikor annak valóban értelme van.

Én személy szerint azokat a megoldásokat kedvelem, ahol az interakció csendes, de világos. Nem akar szerepelni. Inkább segít. Sok fejlesztésnél mégis azt látni, hogy a felület túlbeszéli magát. Színváltás, árnyék, nagyítás, lebegés, pulzálás, automatikus felugrás. Ezek egyenként akár elfogadhatók is lehetnek. Együtt viszont szétesik tőlük a ritmus. A látogató nem tudja, mire figyeljen.

Sokak hibája, hogy minden kattintható dolgot ugyanazzal a látványos reakcióval jelölnek. Ez elsőre egységesnek tűnhet, de nem tesz különbséget a fontos és a mellékes között. Pedig más súlya van annak, ha valaki adatot küld el, mint annak, ha csak kinyit egy információs blokkot. A használhatósági szakember ezt nem esztétikai kérdésként nézi. Inkább azt vizsgálja, hogy az interaktív elemek hatása támogatja-e a döntést vagy épp zavarja azt.

Gyakori hibák a kattintható elemeknél

Az egyik leggyakoribb probléma az, hogy a felhasználó nem tudja biztosan, mire lehet kattintani. Sok oldalon a link úgy néz ki, mint sima szöveg, a sima szöveg meg úgy, mint egy link. A gomb néha gombnak látszik, máskor csak egy színes doboznak. Ez apróságnak tűnik, de a bizonytalanság nagyon gyorsan felhalmozódik. Már két-három ilyen pillanat elég ahhoz, hogy az ember elkezdjen óvatoskodni.

Másik tipikus hiba a túl kicsi érintési felület. Asztali gépen ez még néha elmegy. Telefonon már nem. Volt egyszer egy eset, amikor egy ügyfél azt hitte, a kapcsolatfelvételi arány azért gyenge, mert rossz a szöveg. A vizsgálat közben derült ki, hogy mobilon a legfontosabb gomb melletti üres részre sokan ráböktek, mert túl szűk volt a valódi kattintható terület. A szándék megvolt. A felület nem segített eléggé.

Gond az is, amikor a rendszer nem ad visszajelzést. A felhasználó rákattint valamire, de nem történik semmi látható, vagy csak másodpercekkel később. Ilyenkor újra kattint, aztán megint. Majd jön a duplikált kérés, a kétszeri küldés vagy az ideges bizonytalanság. Szerintem ez az egyik legdrágább hiba, mert technikailag sokszor minden rendben van, az emberi oldalon mégis elromlik az élmény.

És ott van a túlzott játékosság is. Sok magánmegrendelő szereti, ha az oldal nem tűnik merevnek. Ez érthető. De sokan elrontják azzal, hogy az interaktivitást összekeverik a folyamatos mozgással. Pedig a kettő nem ugyanaz. A jó interakció pontos. A rossz interakció látványos, de felesleges.

Árak interaktív elemek vizsgálatánál

Az interaktív elemek hatása külön ellenőrizhető, és ennek az ára általában attól függ, hány oldalt, hány folyamatot és milyen mélységben néz át a szakember. Egy egyszerű átnézés olcsóbb, de abból nem mindig derül ki minden. A részletesebb használhatósági vizsgálat időigényesebb, mert több helyzetet kell kipróbálni. Kattintás előtt, kattintás után, lassabb reakciónál, hibás kitöltésnél, mobilon és asztali gépen is.

Az én tapasztalatom az, hogy a túl olcsó szolgáltatás itt is gyanús. 10.000 forint körül ritkán kap az ember olyan elemzést, ami tényleg használható javítási sorrendet ad. Lehet, hogy kap néhány általános megjegyzést, de abból nehéz valódi döntést hozni. Szerintem a közepes ársáv szokott reális lenni, ahol a megrendelő már nem csak véleményt, hanem konkrét észrevételeket kap.

Az áraknál én azt nézném, hogy a szakember milyen kimenetet ad. Rövid lista, képernyőképes jelölés, javítási sorrend vagy csak általános vélemény. Az is fontos, hogy vállal-e újraellenőrzést a módosítás után. Sokszor ez adja a munka valódi értékét. Olcsóbban persze mindig lehet találni valakit, de az igazán olcsó megoldás ritkán lesz pontos. És ezen a ponton az olcsó sokszor drágább.

Hogyan válassz UX szakértőt vagy használhatósági szakembert

Interaktív elemek vizsgálatához nem elég, ha valaki szépen beszél a felületekről. Olyan ember kell, aki meg tudja mondani, melyik elem okoz valódi gondot, és melyik csak apró kényelmetlenség. Szerintem ez a legfontosabb különbség a hasznos és a felesleges elemzés között. Egy jó UX szakértő nem akar minden apróságot ugyanolyan súlyosnak mutatni. Inkább priorizál.

Sokan hibáznak, amikor kizárólag portfólió alapján választanak. Szép képekből nem látszik, hogy az illető mennyire érti a működést. Itt inkább azt érdemes megnézni, tud-e konkrét példát mondani arra, hogyan javított egy problémás gombot, űrlapot vagy kattintási útvonalat. Kérhető mintaanyag is, természetesen érzékeny adatok nélkül. Ebből látszik igazán, hogyan gondolkodik.

Én előnynek tartom, ha a szakember egyszerűen fogalmaz. Nem az a jó, ha tele van a visszajelzés nehéz szakkifejezésekkel. Az a jó, ha a megrendelő azonnal érti, mi a baj, hol van, és miért fontos. Volt olyan ügyfél, aki korábban kapott egy hosszú elemzést, de abból nem tudta eldönteni, mihez nyúljon először. Ez tipikus probléma. A túl sok megjegyzés irány nélkül csak újabb bizonytalanságot okoz.

A Qjob.hu oldalon ezért érdemes olyan UX szakértőt vagy használhatósági szakembert keresni, aki külön foglalkozik interaktív elemekkel, mobil használattal és űrlapokkal is. Jó jel, ha nem csak hibát talál, hanem megoldási irányt is javasol. Még jobb, ha megmondja, melyik változtatás hozhat gyors javulást, és melyik az, ami ráér később.

Mobil használat és valós kattintási helyzetek

Az interaktív elemek hatása mobilon még erősebben kijön, mint asztali gépen. Telefonon az ember siet, fél kézzel tartja a készüléket, közben görget, visszalép, félreérint. Ilyenkor minden bizonytalanság azonnal büntet. A túl közel rakott gombok, a nem egyértelmű ikonok és a későn reagáló felületek gyorsan kimerítik a figyelmet.

Sok oldalnál a tulajdonos asztali nézetben ellenőriz mindent, mert ott kényelmesebb dolgozni. De a látogatók jelentős része telefonról érkezik. És másképp használja az oldalt. Más tempóban olvas. Rövidebb ideig figyel. Gyorsabban dönt arról, marad-e vagy kilép. Éppen ezért a felhasználói élmény javítása nem lehet teljes mobil teszt nélkül.

Az én tapasztalatom az, hogy a mobilos hibák többsége nem nagy, hanem sok kicsi. Egy gomb picit túl alacsonyan van. Egy lenyíló lista túl közel nyílik az ujjhoz. Egy mező kitöltés után nem ugrik oda, ahova kellene. Ezek külön-külön elviselhetők. Együtt viszont nagyon rossz ritmust adnak. A felhasználó nem tudja megfogalmazni, mi zavarja, csak azt érzi, hogy nehéz az egész.

És van még egy fontos szempont. A valós használati helyzetek ritkán tiszták. Gyengébb hálózat, régebbi készülék, tükröződő kijelző, kapkodó figyelem. Ilyenkor dől el igazán, hogy az interaktív elemek hatása segítő vagy hátráltató. Szerintem az a jó felület, amelyik ilyen helyzetekben is megőrzi a nyugalmát.

Űrlapok, szűrők és felugró blokkok

Az interaktív elemek legkritikusabb csoportja sokszor nem a látványos gomb, hanem az űrlap és a szűrő. Itt történik a legtöbb valódi döntés. A felhasználó megad adatot, választ, megerősít, elküld. Ha itt rossz a visszajelzés, ha túl későn derül ki a hiba, vagy ha a mező nem egyértelmű, az egész folyamat megakad. Sok magánügyfél ezt úgy érzékeli, hogy nehézkes az oldal, még akkor is, ha technikailag minden működik.

Gyakori hiba, hogy a rendszer túl korán figyelmeztet vagy túl későn. A túl korai hibaüzenet ingerlő, a túl késői bosszantó. Az is sok problémát okoz, amikor a szűrők alkalmazása után az oldal váratlanul visszaugrik máshova, vagy a kiválasztott feltételek nem maradnak láthatók. Ilyenkor a látogató elveszíti a kontroll érzését. Márpedig a jó használhatóság egyik alapja éppen az, hogy az ember mindig tudja, hol tart.

A felugró blokkokkal különösen óvatos lennék. Látom, miért szeretik őket, mert gyors figyelmet hoznak. De sokszor pont a fontos interakciót szakítják félbe. Volt olyan helyzet, amikor a látogató már majdnem elküldte az üzenetet, és ekkor ugrott be egy feliratkozó ablak. Az eredmény kiszámítható volt. Megszakadt a folyamat. Szerintem az ilyen megoldás csak akkor elfogadható, ha tényleg kivételesen fontos, és nem takarja ki a fő feladatot.

Ebben a részben látszik a legjobban, hogy az interaktív elemek hatása nem látványkérdés. Inkább bizalmi kérdés. A felhasználó akkor marad nyugodt, ha a rendszer kiszámítható. Ha ezt elveszi tőle az oldal, onnantól minden kattintás nehezebb lesz.