Ajánlások készítése a weboldal űrlapjainak fejlesztésére

Weboldal űrlap ajánlások

A weboldal űrlap ajánlások akkor hasznosak, amikor egy kapcsolatfelvételi vagy ajánlatkérő felület elvileg működik, mégis kevés a beküldés, sok a félbehagyott kitöltés, vagy túl sok a hibás adat. Ilyenkor nem feltétlenül a forgalommal van gond. Sokszor maga az űrlap tartja vissza az érdeklődőt. Túl hosszú, zavaros, rossz sorrendben kérdez, vagy egyszerűen fárasztó végigmenni rajta. Magánügyfeleknél ez különösen gyakori, mert egy saját oldalnál gyakran utólag kerül rá az űrlap, nem pedig a valós ügyfélút alapján.

A Qjob.hu oldalon ezért sokan nem komplett céget keresnek, hanem olyan szakembert, aki ránéz a jelenlegi felületre, és megmondja, miért akad el rajta az ember. A weboldal űrlap ajánlások nem csak technikai javításról szólnak. Ide tartozik a kérdések sorrendje, a mezők száma, a gomb felirata, a hibajelzések hangja, a mobilos használat és az is, hogy az űrlap valóban azt kérdezi-e be, amire később szükség lesz. Én személy szerint jobban szeretem a rövid, tiszta megoldásokat. Ha egy űrlap már az elején túl sokat kér, az gyanút kelt. Az érdeklődő nem dolgozni akar, hanem gyorsan kapcsolatba lépni.

Sokan ott hibáznak, hogy a saját belső logikájuk szerint állítják össze az űrlapot. Azt kérdezik először, ami nekik kényelmes. Nem azt, amit a látogató hajlandó megadni az első percben. És ez komoly különbség. Egy jó űrlapellenőrzés gyakran többet segít, mint egy teljes új dizájn, mert nem a látványt javítja, hanem a döntési pontokat teszi könnyebbé.

Űrlapjavítás valódi problémákra

Az űrlapjavítás ott válik sürgőssé, ahol már látszik, hogy az emberek megérkeznek az oldalra, de nem mennek végig a folyamaton. Van érdeklődés, van kattintás, de a beküldés elmarad. Sok tulajdonos ilyenkor rögtön hirdetést akar cserélni vagy új szöveget írni. Pedig néha a fő gond az, hogy az űrlap rosszkor kér telefonszámot, túl korán erőlteti a részleteket, vagy nem mondja meg világosan, mi történik a beküldés után.

Volt egy eset, amikor egy ügyfél azt hitte, kevés az érdeklődője. Kiderült, hogy a forgalom rendben volt, de az ajánlatkérő részben kötelező volt három olyan mező, amit az emberek még nem tudtak kitölteni. Pontos méret, pontos időpont, pontos költségkeret. A legtöbben itt álltak meg. Egy fejlesztő és egy felülettervező átnézte a menetet, két mezőt kivettek, egyet későbbre tettek, és átírták a gomb szövegét. Nem lett forradalmi az oldal. De végre kevésbé ellenálló lett.

Szerintem sokan alábecsülik, mennyit számít a sorrend. Ha a látogató az első két lépésben azt érzi, hogy érthető a kérés, továbbmegy. Ha azt érzi, hogy vizsgáztatják, kilép. A jó weboldal űrlap ajánlások ezért mindig a valós használatból indulnak ki, nem abból, hogy papíron mit lenne jó tudni.

Gyakori hibák az űrlapokban

Az egyik legtipikusabb hiba a túl sok mező. Sokan mindent azonnal meg akarnak tudni. Név, telefonszám, e-mail, cím, irányítószám, részletes leírás, csatolmány, visszahívási idő, számlázási adat. Ez túl sok egy első kapcsolatnál. És még rosszabb, amikor nem világos, melyik mező kötelező, melyik csak opcionális. Az érdeklődő ilyenkor bizonytalan lesz. Inkább bezárja az oldalt.

Másik gyakori gond a gyenge hibajelzés. Valami nem jó, de az űrlap csak annyit mutat, hogy hiba történt. Ez kevés. A felhasználó nem szeretne találgatni. Pontosan tudni akarja, melyik mező rossz és miért. Ugyanígy probléma, amikor mobilon a billentyűzet eltakarja a mezőket, a választólisták nehézkesek, vagy a gomb túl lent van. Sokan ott rontják el, hogy asztali nézetből döntenek mindenről, miközben a beküldések nagy része telefonról jön.

Én különösen rossz iránynak tartom, amikor az űrlap nyelvezete rideg. A túl hivatalos megfogalmazás távolságot épít. De a túl laza is rossz lehet. Egy kapcsolatfelvételi felületnek tisztának kell lennie. Nem viccesnek, nem okoskodónak, nem túlírtnek. Sok esetben a szövegíró és a fejlesztő együtt tudja ezt helyretenni, mert egyikük a mondatot látja jobban, a másikuk a működést.

És sokan elkövetik azt a hibát is, hogy egyetlen űrlappal akarnak minden ügyféltípust kezelni. Pedig más kell annak, aki gyors kérdést küldene, és más annak, aki komoly ajánlatot kér. A kettőt nem mindig érdemes egy formába zsúfolni. A webes űrlapok felülvizsgálata épp abban segít, hogy kiderüljön, egyetlen útvonal elég-e, vagy ketté kell bontani a folyamatot.

Az áraknál szerintem fontos kimondani valamit, amit sokan nem szeretnek hallani. Túl olcsón ritkán kapsz valódi gondolkodást. Lehet kapni gyors listát pár észrevétellel, de az nem ugyanaz, mint amikor valaki végigérti a folyamatot és megmondja, mi fogja vissza a beküldést. Nekem az a benyomásom, hogy 10.000 alatt ez legtöbbször csak felületes ránézés. És abból kevés valódi haszon lesz.

Specialista választása űrlapokhoz

Ha specialistát keresel, ne csak azt nézd, tud-e szépen beszélni az átalakításról. Inkább azt figyeld, képes-e konkrétan megmutatni, melyik mező felesleges, melyik kérdés jön rosszkor, és hol romlik el a bizalom. Egy jó fejlesztő vagy felülettervező nem általános tanácsot ad, hanem kézzelfogható döntéseket javasol. Például azt, hogy a telefonszám ne legyen kötelező az első lépésben. Vagy hogy a hosszú szabad szöveges mezőt helyettesítse két egyszerű választás.

Én jobban bízom abban, aki kérdez a célról. Milyen ügyfelek jönnek. Mit szeretnél tudni róluk már az elején. Mi az a pont, ahol később is rá lehet kérdezni. Aki ezt nem kérdezi meg, az könnyen csak szépít a felületen, de nem oldja meg a tényleges gondot. Sok ügyfél hibázik akkor, amikor kizárólag a legolcsóbb ajánlatot választja. Aztán kap egy sablonos tanácsot, ami bármelyik oldalra ráhúzható lenne.

Hasznos, ha a kiválasztott szakember mutat példát korábbi munkára. Nem feltétlenül kész oldal kell. Elég egy rövid előtte és utána logika. Abból hamar látszik, gondolkodik-e a kitöltő fejével. A jó űrlapelemzés szerintem mindig valós emberi helyzetből indul ki. Nem abból, hogy egy dokumentumban mi mutat jól.

Űrlapok helyi szolgáltatásokhoz

A helyi szolgáltatásoknál az űrlap különösen érzékeny pont. Más kérdések fontosak akkor, ha valaki egy kerületen belül keres segítséget, és mások akkor, ha az egész környéket vagy az agglomerációt lefedi. Sok megrendelő feleslegesen kér be teljes címet már az első kapcsolatnál, miközben elég lenne annyi, hogy melyik városrész vagy melyik környék érintett. Ettől kevésbé érződik tolakodónak a folyamat.

Gyakori gond az is, hogy a szolgáltatási terület nincs jól összekötve az űrlappal. A látogató nem tudja, hogy a szakember kimegy-e hozzá, mely településekre vállal munkát, vagy van-e kiszállási korlát. Ilyenkor vagy hosszú szöveget ír feleslegesen, vagy visszalép. Egy rendezett űrlapnál ez egyszerűen kezelhető. Lehet egy rövid választómező. Lehet egy előre megadott környéklista. De az is jó, ha csak annyi a kérdés, hogy hol lenne szükség a szolgáltatásra, és a részletek később jönnek.

Volt olyan ügyfél, aki azt hitte, minél pontosabb címadatot kér be az első körben, annál komolyabbnak tűnik. Pont az ellenkezője történt. Az emberek egy része nem akarta rögtön megadni a teljes helyszínt. Miután a felületből ezt kivették, és csak a környékre kérdeztek rá, nőtt a beküldések száma. Nem azért, mert hirtelen jobb lett a szolgáltatás, hanem mert kisebb lett az ellenállás. Szerintem ez jó példa arra, hogy az űrlapoknál a bizalomépítés sokszor apró döntéseken múlik.

Mit érdemes megtartani és mit elhagyni

Nem minden hosszabb űrlap rossz. És nem minden rövid űrlap jó. A kérdés az, hogy a mezők arányban vannak-e azzal, amit az adott helyzetben a látogató szívesen megad. Én személy szerint megtartanám a nevet, az elérhetőséget és egy rövid leírást ott, ahol tényleg kapcsolatfelvétel a cél. Minden mást csak akkor kérnék az elején, ha annak azonnal szerepe van. Sok ügyfél tévesen ragaszkodik olyan mezőkhöz, amelyek csak belső kényelmet szolgálnak.

Érdemes elhagyni a duplikált kérdéseket, a homályos mezőcímeket és azokat a részeket, amelyeknél a beküldő nem látja, miért fontos az adat. Ugyanígy érdemes egyszerűsíteni a gombok szövegét. A küldés, kapcsolatfelvétel vagy ajánlatkérés általában jobb, mint valami túl kreatív megoldás. A látogató nem értelmezni akar, hanem haladni.

A jó weboldal űrlap ajánlások végén rendszerint nem az derül ki, hogy mindent újra kell építeni. Inkább az, hogy néhány rossz döntést kell kiszedni. Ez megnyugtató tud lenni. Nem kell teljes bontás. Nem kell hónapokig húzni a javítást. Elég, ha a felület végre nem kér többet, mint amennyit az ember elsőre hajlandó adni. És szerintem pont ettől lesz használható.