A bonyolult űrlapok mezőinek csökkentése

Űrlapmezők csökkentése

Az űrlapmezők csökkentése akkor hasznos, ha a túl hosszú adatbekérés miatt sok látogató félúton kilép, és emiatt kevesebb megkeresés érkezik. Itt nem arról van szó, hogy mindent le kell vágni. Inkább arról, hogy csak az maradjon, ami valóban kell az első kapcsolatfelvételhez. A Qjob.hu oldalon is gyakran ilyen feladatra keresnek fejlesztőt, mert a tulajdonos látja, hogy van forgalom, mégsem jön elég beküldés. Szerintem ez tipikus helyzet. Sok magánmegrendelő először a kinézetre figyel, pedig az első gond sokszor nem a szín vagy a gomb mérete, hanem az, hogy túl sok mindent kér az oldal egyszerre.

Az is gyakori, hogy a bekérő felület egy régi logika szerint épült fel. Kell név, telefonszám, e-mail, irányítószám, teljes cím, téma, részletes leírás, időpont, csatolmány, és még több választható sor. Papíron ez rendezettnek tűnik. A valóságban viszont fárasztó. A látogató nem adminisztrálni akar, hanem gyorsan jelezni, hogy segítségre van szüksége. És minél hosszabb az űrlap, annál több a bizonytalanság. Miért kell ez az adat. Mi történik vele. Mennyi ideig tart még. Én személy szerint azt látom, hogy az első lépésben a rövidebb megoldás szinte mindig barátságosabb.

De sokan ott hibáznak, hogy mindent egyszerre akarnak javítani. Kivesznek négy mezőt, átírják a gombot, átrendezik a blokkokat, aztán nem tudják, mi hozott eredményt. Pedig az űrlap rövidítése akkor ad valódi hasznot, ha mögötte van egy egyszerű döntés. Melyik adat kell most. Melyik kérhető be később. Melyik mező csak a tulajdonos megnyugtatására került oda. Sok esetben már egyetlen fölösleges sor kivétele is érezhetően csökkenti a lemorzsolódást, de nem vakon kell vágni, hanem ésszel.

Mikor túl hosszú egy űrlap

Általában akkor, amikor a felhasználó már a kitöltés közben úgy érzi, hogy ez több munka lesz, mint amennyit a várható válasz ér. Kutatások és esettanulmányok szerint a rövidebb űrlapok gyakran jobban teljesítenek, főleg akkor, ha az első kapcsolatfelvétel a cél, és nem egy részletes előminősítés. Ugyanakkor nem minden hosszabb adatbekérés rossz. Ha jól látszik, miért kell az információ, és a kérdés arányos a várható eredménnyel, akkor több mező is működhet. Én ezt fontosnak tartom, mert sok oldaltulajdonos túl gyorsan kimondja, hogy a kevés mező mindig jobb. Nem mindig.

Volt egy eset, amikor egy ügyfél panaszkodott, hogy alig érkezik lead. A felületen kilenc mező volt, köztük teljes cím, pontos költségkeret és egy hosszú szabad szöveges rész. Első ránézésre egyértelműnek tűnt, hogy rövidíteni kell. De amikor megnéztük, kiderült, hogy nem csak a mezők száma volt a gond. Két sor megnevezése zavaros volt, a hibaüzenet későn jelent meg, mobilon pedig a billentyűzet kitakarta az utolsó mezőket. Végül nem három, hanem csak két mezőt vettünk ki, és átírtuk a magyarázó szövegeket. Ez hozott javulást. Ezért mondom, hogy a kevesebb mező jó irány lehet, de csak akkor, ha a teljes használatot nézzük.

Sok megrendelő azt hiszi, hogy a probléma egyedül a mezők számával függ össze. Pedig az űrlap egyszerűsítése gyakran együtt jár más finom javításokkal. Ilyen a sorok sorrendje, a kötelező és nem kötelező mezők jelölése, a telefonos kitöltés kényelme, vagy az, hogy a hibajelzés azonnal látszik-e. És van még egy ütközés. A tulajdonos több adatot akar. A látogató kevesebbet akar megadni. A jó fejlesztő itt nem az egyik felet választja, hanem olyan kompromisszumot keres, amely után még mindig használható marad a beküldés.

Űrlapmezők csökkentése árak

Az ár attól függ, hogy csak néhány mezőt kell kivenni, vagy a teljes adatbekérő logikát át kell gondolni. Egy egyszerűbb munka lehet gyors és olcsó. De ha mobilnézetet, hibakezelést, sorrendet, jelöléseket és utólagos tesztet is kérsz, akkor már összetettebb feladatról beszélünk. Szerintem a túl olcsó ajánlat itt gyanús. Aki nagyon kevés pénzért vállalja, sokszor csak töröl pár sort, de nem nézi meg, mi marad utána. Olcsóbban 20.000 alatt néha lehet találni korrekt kisebb javítást, de komolyabb átgondolás ennél ritkán fér bele jó minőségben.

Az ilyen árak többnyire egyéni szakembereknél reálisak, nem nagy ügynökségi csomagoknál. Ha fejlesztőt keresel, érdemes azt is megnézni, hogy a díj tartalmazza-e a javítás utáni ellenőrzést. Sok vita abból lesz, hogy a munka elkészült, de nem derül ki, pontosan mi változott. Én jobban szeretem azokat a megoldásokat, ahol a szakember röviden leírja, mely mezők maradtak, melyek tűntek el, és miért. Így a tulajdonos később is érti a logikát.

Van még egy pénzügyi szempont. A túl hosszú űrlap rejtett veszteség. Nem látszik számlán, mégis pénzbe kerül, mert kevesebb beküldésből kevesebb megrendelés lesz. Ezért az űrlapmezők csökkentése nem pusztán technikai módosítás. Sokszor megtérülő javítás. De csak akkor, ha a rövidítés után nem romlik az érdeklődők minősége. Ezért nem szeretem a sablonos tanácsot, hogy mindent vágjunk minimumra. Van, amikor jobb egy mezővel több, ha az tisztáz egy fontos kérést.

Hogyan válassz fejlesztőt

Ehhez a munkához olyan fejlesztő jó választás, aki nem csak kódolni tud, hanem érti a kitöltési helyzetet is. Nem kell külön nagy csapat. Egy tapasztalt szakember sokszor bőven elég, ha megnézi az oldalt mobilon és asztali nézetben, átnézi a mezők szerepét, és nem rutinból nyúl hozzá. Szerintem az első jó jel az, ha kérdez. Mire kell az űrlap. Ki tölti ki. Mi az a minimum adat, amivel már el lehet indulni. Ha valaki ezek nélkül azonnal árat mond és kész megoldást ígér, én óvatos lennék.

Sok magánmegrendelő belefut abba, hogy a szakember ugyan technikailag gyors, de nem gondolkodik felhasználói fejjel. Ilyenkor a módosítás után is maradnak felesleges sorok, vagy épp kikerül egy olyan mező, amely mégis fontos lett volna. A jó szakember meg tudja indokolni, miért marad egy mező, miért lesz másik opcionális, és miért jobb rövidebb szakaszokra bontani a folyamatot. Fejlesztőből én azt keresném, akinek van már valós példája jelentkezési, ajánlatkérő vagy kapcsolatfelvételi felületekből. Nem díszes portfólió kell, hanem értelmes gondolkodás.

Hasznos, ha a kiválasztott szakember vállal rövid utóellenőrzést is. Sok hiba csak akkor jön elő, amikor az új megoldást már emberek használják. Például egy mező eltűnt, de a háttérben egy régi ellenőrzés még mindig kéri. Vagy mobilon a rövidebb űrlap ellenére a gomb túl lent marad. Az ilyen apróságok bosszantóak. És sokan ekkor vesztik el a türelmüket. Én a gyakorlatban azt láttam, hogy jobb egy kissé drágább szakember, aki végig is nézi a munkát, mint egy olcsóbb, aki leadja a módosítást és eltűnik.

Kerületek, agglomeráció és távoli munka

Az ilyen feladatot legtöbbször távolról is meg lehet oldani, ezért nem feltétlenül kell helyszíni találkozóhoz ragaszkodni. Mégis vannak megrendelők, akik jobban szeretik, ha a szakember ugyanabban a városban dolgozik, vagy legalább ismeri a helyi piacot. Ez főleg akkor számít, ha az űrlap nem csak általános kapcsolatfelvételre szolgál, hanem kerületek, irányítószámok, kiszállási területek vagy környező települések szerint is szűr. Ilyenkor már nem elég pusztán rövidíteni. A helyi logikát is rendbe kell tenni.

Például gyakori kérés, hogy a felhasználó kiválassza, melyik kerületből vagy elővárosi részből kér segítséget. Sok tulajdonos ilyenkor hosszú legördülő listát tesz be, ami mobilon nehézkes. Pedig lehet jobb megoldás is. Rövidebb csoportok, okosabb sorrend, vagy csak az adott területhez tartozó választék megjelenítése. Az űrlap rövidítése tehát néha nem a mezők teljes számát csökkenti, hanem a döntési terhet. Ez nagy különbség. És szerintem a felhasználó ezt jobban is érzi, mint bármilyen technikai magyarázatot.

Ha a szolgáltatás több környéket fed le, a szakembernek azt is át kell néznie, hogy minden bekért helyadat valóban szükséges-e. Sok magánoldalon feleslegesen szerepel teljes cím már az első lépésben, miközben elég lenne városrész vagy település. Később lehet pontosítani. Én ezt különösen fontosnak tartom, mert a túl korán bekért részletes cím sok látogatót megakaszt. Nem bíznak még eléggé az oldalban. És ebben igazuk is lehet. A fokozatos adatbekérés sokszor jobb megoldás, mint az azonnali teljes feltárás.

Mely mezők maradjanak meg

Ez a legkényesebb rész. Nem az a cél, hogy a felület üres legyen, hanem az, hogy a szükséges minimum maradjon. Egy egyszerű kapcsolatfelvételnél általában elég lehet név, elérhetőség és rövid leírás. De ha időpont-egyeztetésről vagy konkrét ajánlatkérésről van szó, akkor más adatok is kellhetnek. A hiba ott kezdődik, amikor valaki olyan mezőt kér be, amit valójában csak azért szeretne látni, mert jó volna tudni. A jó volna tudni nem ugyanaz, mint a muszáj tudni.

Sokszor megéri két csoportra bontani a kérdéseket. Az első rész csak a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat tartalmazza. A második rész később jön, amikor már létrejött az érdeklődés. Ezt a megoldást személy szerint jobban szeretem, mint a mindent egyszerre típusú adatbekérést. A felhasználó kisebb terhet érez. A tulajdonos pedig később ugyanúgy megkaphatja a részleteket. És van még valami. A rövid űrlap nem mentesít a pontos megnevezések alól. Ha bent marad egy mező, annak világosnak kell lennie.

Gyakori hiba, hogy a tulajdonos meghagyja az összes mezőt, de többből opcionális mezőt csinál, és azt hiszi, kész a megoldás. Ez csak részben segít. Ha a felület továbbra is hosszú és nehezen átlátható, a látogató ugyanúgy elfárad. A másik véglet sem jó. Túl kevés adatnál a beérkező megkeresés használhatatlan lehet. Szerintem az a legjobb, ha minden egyes sor előtt felteszed ezt a kérdést. Kell ez most ahhoz, hogy az első válasz megszülessen. Ha nem, akkor nagy eséllyel ráér későbbre.

Az űrlapmezők csökkentése tehát nem csak technikai feladat, hanem döntés a bizalomról, a tempóról és az arányról. Sok magánmegrendelő meglepődik, amikor kiderül, hogy a kisebb felület nyugodtabbnak és egyszerűbbnek hat, ezért többen küldik el. De azt is láttam már, hogy a túlzott rövidítés után nőtt a zajos, pontatlan beküldések száma. Ezért tartom fontosnak a mérést és a józan egyensúlyt. Kevesebb mező általában jobb kezdés. De csak akkor jó végeredmény, ha a látogatónak könnyebb lett, a tulajdonosnak pedig nem lett kevesebb az értékes információ.