Weboldal elérhetőségi szabványok (WCAG) ellenőrzése

WCAG ellenőrzés alapjai

A WCAG ellenőrzés arra való, hogy kiderüljön, mennyire használható egy weboldal azoknak is, akik valamilyen akadállyal találkoznak böngészés közben. Ide tartozik a gyenge kontraszt, a hibás címsorrend, az alt szöveg hiánya, a rossz fókuszkezelés, a nehezen kitölthető űrlap és az a helyzet is, amikor valami csak egérrel működik rendesen. Sokan azt gondolják, hogy ez csak nagy intézmények ügye. De magánmegrendelőként is könnyen lehet olyan helyzetben valaki, hogy szeretné tudni, mennyire van rendben a saját oldala, mielőtt pénzt költ további fejlesztésre.

A legtöbb ember ott hibázik, hogy kizárólag automatikus eszközre támaszkodik. Az ilyen vizsgálat hasznos kezdés, de nem elég. Saját tapasztalatom szerint a valódi gondok jelentős része csak akkor derül ki, ha valaki végig is használja az oldalt. Billentyűzettel. Képernyőolvasó logikával. Valós űrlaphelyzetekben. Ezért a WCAG ellenőrzés akkor ér valamit, ha nem csak egy gyors lista készül, hanem van mögötte értelmezés is. Aki ezt jól csinálja, nem csak hibákat sorol fel, hanem azt is megmutatja, melyik gond mennyire sürgős.

Én személy szerint jobban bízom azokban a szakemberekben, akik nem ijesztgetnek jogi szöveggel, hanem világosan elmagyarázzák, mi a gond a felülettel. Például azt, hogy a kontraszt miatt egyes szövegek nehezen olvashatók. Vagy hogy az űrlapmezőkhöz nincs jó címke, ezért segédeszközzel nehezebb kitölteni őket. Ezek gyakorlati problémák. Nem elméleti apróságok.

Mit néz meg egy akadálymentességi vizsgálat

Egy komoly akadálymentességi vizsgálat nem áll meg annyinál, hogy valaki ránéz az oldal színeire. Általában megnézik a címsorok felépítését, a képek leírásait, a linkek érthetőségét, a menü használhatóságát, a billentyűzetes bejárhatóságot, az űrlapok felépítését és a fókusz láthatóságát is. Sokszor az is kiderül, hogy az oldal szerkezete vizuálisan rendben van, de technikailag összevissza van felépítve. Ezt a látogató nem mindig tudja megfogalmazni, mégis érzi, hogy valami nehézkes.

Volt már olyan eset, amikor egy megrendelő biztos volt benne, hogy az oldala akadálymentes, mert jól nézett ki mobilon és asztali gépen is. A probléma csak akkor derült ki, amikor billentyűzettel végigmentek rajta. A fókusz egyszer eltűnt, egy fontos gomb átugorható volt, az űrlapnál pedig nem derült ki egyértelműen, melyik mezőhöz melyik címke tartozik. Külső szemmel ez apróságnak tűnhet. De a gyakorlatban pont ez az, amitől valaki elakad. Szerintem sokan alábecsülik ezeket a hibákat, mert nem látványosak.

A WCAG ellenőrzés másik fontos része az, hogy mi történik hiba esetén. Ha valaki rosszul tölti ki az űrlapot, kap-e érthető visszajelzést. Ha valami kötelező, ez időben kiderül-e. Ha a rendszer színt használ jelzésként, van-e mellette szöveg is. Sok fejlesztő itt rontja el, mert úgy gondolja, hogy a piros keret majd mindenkinek elég. Pedig nem elég. És ez tipikusan olyan hiba, amit automata eszköz nem mindig magyaráz el rendesen.

WCAG ellenőrzés árak

Az árak azért szórnak erősen, mert nem ugyanazt kapod minden ajánlat mögött. Van, aki csak egy gyors gépi futtatást küld el néhány megjegyzéssel. Más valóban végigvizsgálja az oldalt, több oldaltípust választ ki, kézzel ellenőrzi a fő folyamatokat, és javítási sorrendet is ad. Én őszintén szólva óvatos vagyok a túl olcsó ajánlatokkal. Nagyon alacsony összegért többnyire nem lesz mély vizsgálat. Legfeljebb egy kezdeti hibajegyzék. Az is lehet hasznos, de nem ugyanaz, mint egy részletes webes akadálymentességi audit.

Olcsóbban ritkán lesz olyan munka, ahol az ellenőrzés után pontosan látni lehet, melyik hibát kell előbb javítani, és mi az, ami csak másodlagos. A másik véglet sem jobb. A drága csomag önmagában nem garancia. Nekem az a fontos, hogy a szakember konkrétumot adjon. Ne csak azt mondja, hogy több probléma van, hanem írja le, hogy hol, miért, és mi lehet a következő lépés. Ez sokkal többet ér, mint egy hosszú, de nehezen használható jelentés.

Szerintem 20.000 alatt ritkán kapsz olyan minőségű munkát, amelyből komoly döntést lehet hozni. Nem azért, mert minden szakember drága, hanem mert maga a vizsgálat időigényes. Volt olyan ügyfél, aki először egy nagyon olcsó ellenőrzést választott, majd később újra kellett nézetnie az egészet, mert a kapott lista túl általános volt. Végül többet fizetett, mint ha elsőre rendes anyagot kér. Ez elég tipikus történet.

Megfelelő szakember választása

A megfelelő szakember kiválasztása ezen a területen különösen fontos. A WCAG ellenőrzés nem csak fejlesztői feladat, és nem is csak tanácsadói munka. Jó, ha az illető érti a szabályokat, de az is fontos, hogy használhatóan tudjon beszélni róluk. Magánmegrendelőként szerintem azt kell figyelni, hogy érthetően fogalmaz-e. Meg tudja-e mutatni a valódi hibát. Tud-e különbséget tenni sürgős és kevésbé sürgős gond között. És nem mellesleg, látja-e a gyakorlati oldalt is, nem csak a szabvány szövegét.

Sokan hibáznak, amikor kizárólag azt nézik, hogy a szakember mennyi rövidítést és idegen kifejezést használ. Ettől még nem lesz jobb a vizsgálat. Én jobban szeretem azt, aki világosan elmondja, hogy a címszerkezet szétesett, a linkek nem egyértelműek, a kontraszt gyenge, vagy az űrlap mezői nehezen értelmezhetők. A jó szakértő nem ködösít. A webes akadálymentességi audit akkor hasznos, ha az eredményből egy fejlesztő, egy szerkesztő és maga a megrendelő is érti, mit kell javítani.

A Qjob.hu felületén ezért szerintem olyan profilt érdemes keresni, ahol a visszajelzések nem csak gyorsaságot vagy kedvességet emelnek ki, hanem azt is, hogy a szakember pontos és érthető megállapításokat adott. Jó jel, ha nem ígér mindent egyetlen nap alatt. Egy alapos WCAG ellenőrzés nem rohammunka. Inkább gondos átnézés, ahol az apró hibák is számítanak.

Oldaltípusok, aloldalak és helyi tartalom

Sok megrendelő csak a főoldalra gondol, amikor akadálymentességi vizsgálatot kér. Pedig a gond gyakran nem ott van, hanem az aloldalakon. Szolgáltatási oldalak, kapcsolatfelvételi részek, blogcikkek, keresési találatok, regisztrációs felületek. Ezek mind másféle hibát rejthetnek. Egy főoldal lehet rendezett, miközben a kapcsolatfelvételi oldal kifejezetten nehezen használható. Szerintem ez az egyik leggyakoribb tévedés. Nem elég egyetlen szép oldalt megnézni.

Helyi szolgáltatásoknál külön figyelni kell arra is, hogy a kerületek, városrészek, elővárosok vagy közeli települések említése hogyan jelenik meg. Ha ezeket linkelik, a linkek legyenek érthetők. Ha listában jelennek meg, a szerkezet legyen logikus. Ha térképes rész is van, akkor jó, ha a lényegi információ nem csak ott olvasható. Sok oldal itt csúszik el. A földrajzi információ látványosan jelen van, de segédeszközzel vagy billentyűzettel már nehezen követhető.

Volt olyan oldal, ahol minden kerület külön kis kártyát kapott. Jól nézett ki, de a gombok felirata ugyanaz volt, ezért képernyőolvasóval szinte semmit nem mondtak. A megrendelő ezt nem is értette elsőre, mert egérrel tényleg nem látszott gond. Ilyen helyzetekben derül ki, mennyire fontos a valós használat szerinti átnézés. Nekem ez az egyik legerősebb érv a rendes akadálymentességi vizsgálat mellett.

Tipikus hibák és reális eredmények

A tipikus hibák közé tartozik a gyenge kontraszt, a hibás címsorrend, a hiányzó képleírás, az értelmetlen linkfelirat, a nem látható fókusz és a rosszul kezelt űrlaphiba. De van egy kevésbé látványos probléma is. Az, amikor az oldal papíron megfelel néhány technikai feltételnek, mégis fárasztó használni. Ilyenkor a szerkezet túl hosszú, a szöveg túl nehéz, a gombok túl általánosak, a visszajelzések pedig túl bizonytalanok. Sok fejlesztő ezt nem tekinti akadálymentességi kérdésnek, pedig a gyakorlatban nagyon is az.

Reálisnak kell maradni. Egy WCAG ellenőrzés nem attól jó, hogy a végén minden hibát egy mozdulattal el lehet tüntetni. Néha csak az derül ki belőle, hogy melyik három problémát érdemes azonnal javítani. De ez már önmagában sokat ér. Személy szerint én ezt szeretem ebben a munkában. Nem hangos, nem látványos, viszont rendet tesz ott, ahol a felhasználó valóban elakad. És sokszor ez többet számít, mint bármilyen külső szépítés.

De sokan rosszul állnak hozzá, mert azonnali tökéletességet várnak. Ilyen ritkán van. Inkább fokozatos javítás van. Először a legsúlyosabb hibák, utána a szerkezeti gondok, végül a finomítások. Én ezt tartom életszerűnek. A jó akadálymentességi audit nem ijesztő lista, hanem használható útiterv. Ha így készül el, akkor egy magánmegrendelő is pontosabban fogja látni, mire költse a következő fejlesztési keretet.