Új interakciós forgatókönyvek kidolgozása

Új forgatókönyvek kidolgozása

Az új forgatókönyvek kidolgozása akkor válik fontossá, amikor egy oldal vagy szolgáltatás már működik, de a látogatók mozgása kiszámíthatatlan. Van forgalom, mégis kevés az üzenet, a hívás vagy a megrendelés. Ilyenkor sok tulajdonos azt hiszi, hogy elég lesz néhány új szöveg vagy egy másik gombszín. Szerintem ez ritkán old meg bármit. A valódi gond gyakran az, hogy nincs átgondolva, milyen helyzetekben, milyen céllal és milyen bizonytalansággal érkezik az ember. Az új forgatókönyvek kidolgozása segít rendbe tenni ezeket a helyzeteket. Nem díszmunka, hanem gyakorlati tervezés.

Egy jól felépített forgatókönyv nem arról szól, hogy elképzelünk egy ideális látogatót, aki mindent szépen végigkattint. Inkább arról, hogy végigvesszük a valós helyzeteket. Mit tesz az, aki csak gyorsan tájékozódik. Mit tesz az, aki már két ajánlatot látott. Mit tesz az, aki mobilról nézi meg az oldalt, majd félbehagyja és este tér vissza. Én személy szerint azokat a megoldásokat szeretem, ahol a tervezés nem túl okos akar lenni, hanem egyszerű. Mert a legtöbb hiba nem a technikánál kezdődik, hanem ott, hogy az oldal mindenkit ugyanúgy kezel.

Sokan nagy hibát követnek el, amikor egyetlen útvonalra építenek mindent. Pedig a valóság ennél sokkal kuszább. Van, aki árakat keres. Van, aki bizalmi jeleket. Más azt akarja rögtön látni, mennyi idő lesz a munka, vagy milyen lépések jönnek egymás után. Ha ezekre nincs külön gondolatmenet, a rendszer szétesik. Az interakciós terv ilyenkor nem luxus, hanem alap. És igen, ez magánmegrendelőként is hasznos, nem csak nagy céges projektnél.

Forgatókönyv típusok és jellemző árak

Az új forgatókönyvek kidolgozása ára attól függ, mennyire mélyen kell feltárni a felhasználói helyzeteket. Egy egyszerűbb vizsgálat elég lehet akkor, ha csak egyetlen fő folyamatot kell rendbe tenni. De ha több belépési pont van, több oldallal, több döntési ponttal és eltérő célokkal, a munka gyorsan összetettebb lesz. Olcsóbb megoldást sok helyen lehet találni, de a tapasztalatom az, hogy 15.000 forint alatt ritkán kapsz valóban használható anyagot. Lehet kapni gyors listát hibákról, de abból nem mindig derül ki, melyik helyzetet hogyan kell átírni vagy újratervezni. Olcsóbban néha megvan egy rövid áttekintés, de tartós eredményt ritkán láttam belőle.

Én inkább azt nézem, marad-e a végén tiszta sorrend. Mi az a helyzet, amit először kell javítani. Mi az, ami csak finomhangolás. Ha ezt nem kapja meg a megrendelő, akkor a pénz könnyen elfolyik. És itt sokan tévednek. Azt hiszik, a hosszú dokumentum önmagában érték. Pedig a jó anyag gyakran rövidebb, csak világosabb.

Szerintem a túl alacsony ár itt különösen gyanús. Nem azért, mert minden drága munka jó, hanem azért, mert ez a feladat időt kér. Meg kell nézni a helyzeteket, fel kell írni a töréseket, és el kell dönteni, mi az, ami tényleg számít. Ennél olcsóbb munka gyakran csak felületi vélemény.

Hol törik meg a felhasználói helyzet

A legtöbb oldal nem ott hibázik, ahol a tulajdonos gondolja. Gyakori, hogy mindenki a kezdőoldalra figyel, pedig a probléma a köztes pontokon van. Például ott, ahol a látogató már érdeklődik, de nem kap elég konkrétumot. Vagy ott, ahol már döntene, de túl hosszú űrlap állítja meg. Az új forgatókönyvek kidolgozása pont ezekre a pontokra világít rá. Nem csak azt mutatja meg, mi hibás, hanem azt is, milyen állapotban van ott a látogató. Kíváncsi. Gyanakvó. Siet. Összehasonlít. Ezek mind másfajta megoldást kérnek.

Sok ember elköveti azt a hibát, hogy minden blokkot egyformán fontosnak kezel. Ettől az oldal nem vezet, csak egymás mellé pakolja az információt. Nekem ez az egyik legzavaróbb jel. Ha minden kiabál, valójában semmi nem vezet. Egy jó interakciós terv ezzel szemben kijelöli a fő irányt. Előbb eligazít, aztán magyaráz. Előbb leveszi a bizonytalanságot, és csak utána kér lépést.

Volt egy eset, amikor a megrendelő biztos volt benne, hogy az oldalának új szöveg kell. A számok tényleg gyengék voltak, és ő már majdnem teljes újratervezést rendelt volna. Amikor végignéztük a helyzeteket, kiderült, hogy a gond nem a teljes tartalommal volt. Az volt a baj, hogy a látogató három különböző ponton három különböző hanggal találkozott. A nyitás túl általános volt, a középső rész túl részletes, a kapcsolatfelvétel pedig túl bizonytalan. Nem kellett mindent kidobni. Elég volt újrarendezni az útvonalakat. Ezért mondom gyakran, hogy a nagy probléma sokszor inkább rossz sorrend, mint rossz ötlet.

Az én tapasztalatom az, hogy a jó forgatókönyv mindig valós emberi helyzetből indul. Nem abból, hogy mit szeretne a tulajdonos elmondani, hanem abból, hogy az érdeklődő mit akar tudni abban a percben. Ez egyszerűen hangzik, mégis sok projekt elbukik rajta.

Szakember választása ehhez a feladathoz

Ha valaki ehhez a munkához keres embert, nem csak az számít, mennyi a díj. Sokkal fontosabb, hogyan kérdez az illető. Egy jó UX szakember vagy használhatósági szakértő nem azzal kezdi, hogy mindent újra kell rajzolni. Előbb meg akarja érteni a célt. Honnan jön a látogató. Melyik ponton fogy el az érdeklődés. Mi lenne a valódi siker. Én személy szerint sokkal jobban bízom abban a szakemberben, aki elsőre kevesebbet ígér, de pontosabban kérdez.

Sokan itt is belefutnak egy tipikus hibába. Portfólió alapján döntenek, és csak a kinézetet nézik. Pedig az új forgatókönyvek kidolgozása nem pusztán rajzolás. Ez inkább gondolkodási munka. Olyan ember kell, aki folyamatot lát. Aki meg tudja mondani, melyik helyzet milyen tartalmat, milyen lépést és milyen sorrendet kér. Egy tervező szakember akkor jó ezen a területen, ha emberi nyelven beszél. Ha minden mondata túl elméleti, abból a megrendelő nehezen tud dolgozni.

A Qjob.hu felületén ennek az az előnye, hogy több külön dolgozó szakember ajánlatát is össze lehet vetni. Érdemes megnézni, ki ír konkrétan, ki kérdez, és ki az, aki már az első üzenetben kész csodát ígér. Szerintem az utóbbi ritkán jó jel. Jobb az a szakember, aki megmondja, hogy először ezt a két útvonalat kell rendbe tenni, a többi ráér később. Ez reálisabb és általában pénzt is spórol.

Helyi helyzetek Budapest és környéke szerint

A lokalizáció ennél a munkánál sem mellékes. Budapest belső részein más tempóban olvasnak az emberek, mint a külső kerületekben vagy az agglomerációban. A belvárosi látogató gyakran gyorsabban dönt. Rövid útvonalat vár, kevés kerülővel. Aki például Zuglóból, a XIII. kerületből vagy Újbudáról mobilon nézi meg az oldalt, sokszor csak pár percet ad az egésznek. Ha ott nincs tiszta irány, egyszerűen továbbmegy.

Budapest környékén, például Érden, Budaörsön vagy Dunakeszin gyakori, hogy az ember több részletet keres a döntés előtt. Fontosabb lehet neki a szolgáltatási terület, az időzítés, vagy az, hogy mennyire könnyű felvenni a kapcsolatot. Ezért a használati forgatókönyv nem lehet teljesen általános. A helyi szokásokat is bele kell gondolni. Én azt látom, hogy sok oldal itt követ el hibát. Ugyanazzal a szerkezettel próbál beszélni mindenkihez, miközben a döntési tempó eltér.

És nem csak a város neve számít. A környezet is. Másképp viselkedik az, aki útközben keres rá valamire, és másképp az, aki este otthon ülve hasonlít össze három lehetőséget. Az új forgatókönyvek kidolgozása akkor lesz igazán hasznos, ha ezt a különbséget nem söpri félre, hanem beépíti a sorrendbe és a tartalomba.

Milyen eredményt érdemes elvárni

Szerintem a munka végén nem egy hosszú elméleti leírás a legfontosabb, hanem egy használható döntési térkép. Mi az a helyzet, ahol most a legtöbb látogató esik ki. Melyik blokkot kell rövidíteni. Hol kell hamarabb bizalmat építeni. Hol túl sok a lépés. Ha ez nincs meg, akkor a teljes anyag könnyen szép, de kevéssé használható marad. Én jobban szeretem azt a kimenetet, ahol a teendők világosak és sorrendbe vannak rakva.

Az is fontos, hogy a végén ne minden problémát ugyanazzal a súllyal kezeljenek. Sok megrendelő megijed, amikor húsz hibát lát egymás alatt. Pedig nem mindegyik egyformán fáj. Van, ami csak kellemetlen. Van, ami tényleg viszi a megkeresést. A jó szakember ezt különválasztja. Ez szerintem óriási érték. Nem csak azért, mert nyugalmat ad, hanem mert nem engedi, hogy felesleges átalakításokra menjen el a pénz.

Az új forgatókönyvek kidolgozása végső soron arról szól, hogy az oldal ne véletlenszerűen reagáljon a látogatóra. Inkább tudatosan kezelje a különböző helyzeteket. És ez sokkal emberibb megközelítés, mint mindenkit egyetlen útvonalra kényszeríteni.

Miért éri meg időben hozzányúlni

Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már hosszú ideje gyenge az eredmény. Én ezt értem, mert nehéz belátni, hogy a gond nem biztosan a hirdetéssel, nem biztosan az árral, és nem biztosan a konkurenciával van. De a valóságban sokszor a használati helyzet nincs jól végiggondolva. És ezen meglepően sokat lehet javítani anélkül, hogy az egész oldalt újra kellene építeni. Nekem ez a legszimpatikusabb ebben a munkában. Gyakran nem rombol, hanem tisztáz.

Volt már olyan projekt is, ahol a tulajdonos hónapok óta új honlapot akart. A végén nem új oldal lett belőle, hanem három új útvonal és néhány átírt pont. Az eredmény mégis jobb lett. Ezért gondolom azt, hogy a forgatókönyv alapú tervezés különösen hasznos magánmegrendelőknek. Nem mindig a legnagyobb változtatás hozza a legtöbb eredményt. Néha az a döntő, hogy a látogató végre azt kapja, amire az adott pillanatban szüksége van. És ha ez megtörténik, az egész oldal nyugodtabban és tisztábban kezd működni.